2025. november 29., 19:05

A várakozás ideje

Azt tartották, vagy azt gondolták sokan, hogy a Csallóközben már nem lehet sokat felkutatni a régi hagyományokból, hiszen az eltelt jó pár évtizedben szinte minden megváltozott, eltűnt. És mégis… Marcell Béla gyűjtései, kutatásai nyomán is, azért csak feltárult a múltnak számos olyan rétege, amely, miként a fa évgyűrűi, elárulják, melyek voltak az eltelt idő fontos szakaszai, állomásai.

a-nyarasdi-betlehem_
Galéria
+4 kép a galériában
A nyárasdi betlehem
Fotó: Lacza Gergely

Az emberi élet fogódzók, ünnepek nélkül bizony elárvul. A hideg idő, a késő ősz, a tél beköszöntével régen vidéken, faluhelyen az emberek behúzódtak otthonaikba, hiszen kinti munka már alig volt. Marcell Béla szemléletesen írja le a magyar falu, a paraszti társadalom szokásait, hiedelemvilágát, elsősorban a Csallóköz térségében. Hónapokra lebontva villantja fel a csallóközi népszokásokat, hagyományokat, hiedelmeket, azt, hogy mely községekben miként öltött formát mindaz, amit elődeik rájuk hagyományoztak. Ha csak novembertől februárig tekintenénk át, amit Marcell Béla felgyűjtött és megjelentetett, szétfeszítené e kis írás kereteit. Néhány találomra kiragadott, talán kevéssé ismert dolgot, érdekességet azonban hadd említsek a késő őszi, téli időszakból.

marczell-bela-csemadok.sk_
Marczell Béla
Fotó:  csemadok.sk
Nagymagyaron mindenszentek napján tartották a legényvásárokat is. A szolgálatot kereső legények összegyülekeztek a falu főutcáján, s várták a gazdákat. A gazdák a számukra megfelelő legénnyel egyezséget kötöttek a következő évre, s betértek a kocsmába áldomásra. Ez volt a legényvásár.”

Hasonló dolog történt Márton napján Felbáron, ekkor tartották ugyanis a „bojtárfogó vásárt”, s maguk a pásztorok is ezen a napon szegődtek el. Persze más napok (Katalin, András…) is bővelkedtek mindenféle szokásban, ezekhez is sok hiedelem kötődik, és a többi (téli) hónap szinte bővelkedik mindebben (Miklós-nap, Luca-nap – lucajárás, tiltott dolgok, Luca széke, szerelemjóslás, hagymakalendárium stb.). A karácsonyi szokásokra nem térnék ki, mert ez külön fejezetet érdemelne… December 28-án van az aprószentek ünnepe.

Több csallóközi faluban ezen a napon tartották a legényavatást is.”

A Csallóközben az „aprószenteki korbácsolás” vagy „vesszőzés” is szokásban volt; a lányokat, asszonyokat „vesszőzték” meg a legények. Ez a legtöbb faluban a legényavatással kapcsolódott össze. Szilveszterkor viszont volt ólomöntés, gombócba rejtett férfinevek stb., hogy megtudják a leányok a jövendőbeli nevét. Újév napjához is sok szokás, hagyomány, babona kötődik. Például „Bodakon erősen hitték, hogy az újévi mise után a templomból hazamenet mindenkinek azonnal le kell ülnie a székre, hogy a szeretet egész esztendőben velük maradjon.”

Az új év köszöntése már kora reggel elkezdődött, s ez általában nagy zajjal járt, hogy elűzzék a gonoszt. A köszöntők énekelve jártak házról házra.

A köszöntő versekhez kapcsolódott az új év első napjaiban a Csallóközben is szokásos bakteráldomás, főleg Nagymagyar környékén.”

Január 6-án pedig vízkereszt ünnepe következett,

amely a karácsonyi időszak második legnagyobb ünnepe. (…) A csallóközi szokások között e napon látványos volt a háromkirályjárás. Ezt a szokást egész Csallóköz-szerte, de az egész magyar etnikum területén ismerték, néhol még ma is ismerik.”

A napkeleti bölcsek házról házra járva kértek bebocsátást. Gáspár, Menyhért, Boldizsár a betlehemi csillagot követve keletről érkeztek, hódolatukat kifejezvén a zsidók született királya előtt.

(…) Királyok ajándékát: / aranyat, tömjént, mirhát / vigyünk mi is Urunknak, / ártatlan Jézusunknak, / szép jel és szép csillag, / szép napunk támadt. (…)”,

énekelték a házakba bebocsátottak. E naphoz is számos hiedelem, babona, időjóslás stb. kötődik, és lényegét tekintve sok minden más, pl. a szépirodalomban.

140 éve született Kosztolányi Dezső
Kosztolányi Dezső

Elég csak Kosztolányi Dezső írását említeni, amelynek rövid címe – G. M. B. – a napkeleti bölcsekre utal. A történet lényege, hogy a nagyváros, Budapest közepén felbukkan a három király, és „segítőik”, a gyerekek. Kissé bátortalanul kóborolnak a nagyváros utcáin, a fényes kávéházak, éttermek nem nyitják meg előttük kapujukat.

Semmi kétség, hogy ezek a napkeleti bölcsek: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Látszik, nem idevalók. Ha nem is Arábiából, Perzsából, Antióchiából, de föltétlenül vidékről jöttek, valamelyik közeli városkából, hogy itten vidám karácsonyt köszöntsenek, s elkántálják a szokott versezeteket. Holmi facér ripacsok lehetnek, éhenkórász cirkuszszolgák, ilyesmik”,

írja Kosztolányi. Végül a külváros egyik kocsmájába mégis bebocsájtják őket:

(…) hogy örömet hirdessenek. Vetnek is nekik pár fillért, ki mennyit tud. Éjfél után egy kiskocsma vörössel terített asztalánál maguk is letelepszenek. Előbb megszámlálják, mennyi pénz gyűlt össze. Csak azután rendelik meg a vacsorájukat. (...) Amikor elmajszolták, leheverednek a lócára. Nagyon álmosak, fáradtak. Tüstént elszenderednek. A három királyi felség egy szót se szól. Melegszenek, tűnődnek, gondjaikba süppednek. Az arab király köhög. A perzsa király az orrát fújja trombitálva, tüszköl is. Mindketten meghűltek. A szerecsen király csak sóhajt, sóhajt. Végül ő fizet. Utána még egyet sóhajt. Bizony rosszul megy a bolt. Nem sok jóra van kilátás. Komoran mered maga elé. Arca sötét, mint az éj”,

fejezi be írását Kosztolányi Dezső.

a-nyarasdi-betlehem__0
A nyárasdi betlehem
Fotó:  Lacza Gergely

S ha már előbb Kosztolányi keleti bölcsei elevenedtek meg... A csallóközi Nyárasdon is (mint minden évben ilyentájt) a községháza előtt már ott állnak a „háromkirályok” Mária és József valamint a kis Jézus mellett, bárányokkal körülvéve. A fába faragott emberalakok és állatkák, az istálló, a jászol mind az ismert helyi fafaragó műve. A szépen installált szoborcsoportnál ez évben (most vasárnap, november 30-án) is összegyűlik a település apraja-nagyja, hogy együtt éljék át advent kezdetét, amikor megszentelik az adventi koszorút, s meggyújtják rajta az első gyertyát. Közreműködik a Nyárasdi Népdalkör, de lesz jótékonysági kézműves vásár is, majd 17 órától adventi séta. Ez a program ismétlődik az egyes napokon, más-más szereplőkkel az utolsó gyertya meggyújtásáig, karácsonyig, miközben 6-án megérkezik a községbe a Mikulás. Mint ahogy sok helyütt máshol is a Kárpát-medencében...

a-nyarasdi-adventi-koszoru
A nyárasdi adventi koszorú
Fotó:  Lacza Gergely

Az ünnep 2025-ben is a várakozásról, az elcsendesedésről és a karácsonyra hangolódásról szól.

a-nyarasdi-adventi-koszoru
Galéria
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék