2023. március 5., 12:12

A tudomány helye: elefántcsonttorony?

Az olvasónak a tudósokról, kutatókról, illetve úgy általában a tudományról alkotott elképzelését bizonyára erősen befolyásolják a filmekben látott sztereotípiák. Én is hasonlóképpen voltam ezzel. Hiába mondogatta szinte mindenki a gimnáziumban, hogy kutatónak kellene mennem, megfoghatatlan volt számomra, mit is csinál egy kutató, és mire is lenne jó az.

tudomány
Fotó: Pixabay

A kutatókat sokszor úgy képzeljük el, mint hosszú kócos hajjal kémcsöveket robbantgató furcsa teremtményeket, vagy netán, mint egy elzárkózó figurát, aki a könyvtár mélyén bújja a régi iratokat. És hogy pontosan mi értelme van a munkájának?

Számos híradás beszámol a rák ellenszerének kutatásáról, vagy például a hosszú élet génjének kereséséről. Másfajta, kicsit jobb színvonalú cikkek az éghajlatváltozás okait vizsgáló vagy távoli bolygók, csillagok létrejöttének pillanatát megfigyelő kutatásokról számolnak be. Az a probléma a bulvársajtó tudományról szóló beszámolóival, hogy a közérthetőség érdekében lefaragnak a tudományosságból, így utána tulajdonképpen marhaságokat írnak.

Nem szabad megijednünk a tudományos tartalmaktól! A megoldás legfontosabb eleme az lenne, hogy az olvasó megszerezze az átfogó alapismereteket ahhoz, hogy a jól megírt, tudományos felfedezéseket, eredményeket népszerűsítő beszámolókat megértse. A szükséges alapműveltségről ne mondjunk le, és a bulvárjellegű cikkeknek sem lenne szabad azt sugallaniuk, hogy a világ megértéséhez nem is kell általános műveltség. Bizony kell! Enélkül biztosan nem fogjuk érteni, mi zajlik körülöttünk.

Hiábavalóság?

Ha születnek is olvasmányos, szakmailag korrekt, ténylegesen a tudományt népszerűsítő írások, attól még nincs biztosítva, hogy egy adott kutatómunka a társadalom javát szolgálná. Lehet egyszerűen érdekes, izgalmas, különleges, ám haszontalan. A tudomány művelésének velejárója, hogy ezt, vagyis társadalmi hasznosságát az adott pillanatban nem igazán tudjuk.

A legnagyobb felfedezések zöme a felfedezés pillanatában haszontalannak tűnt. Az elmúlt hetek földrengései nyújtanak ehhez egy aktuális bizonyítékot.

A földrengéseket ugyanis nem tudjuk előre jelezni. Akkor eszmélünk csak, amikor megmozdul a föld. Körbejárták a világsajtót a madarakról szóló felvételek, amelyek már a mindent romba döntő rengések előtt furcsán kezdtek viselkedni. Ezek az állatok észlelhettek valamit, vélhetően a Föld mágnesességének valamilyen változását, ami kevés idővel megelőzi a pusztítást. Ez a kevés idő éppen elég idő lehet arra, hogy az emberek biztonságos helyre meneküljenek, mentsék, ami menthető.

Milyen jó lenne, ha mi, emberek is észlelnénk azt, amit a madarak, és tudnánk, hogy most menekülni kell, mert jön a földrengés. Ezzel szemben, gondoljunk csak bele, ha egy kutatóról kiderül, hogy a madarak azon érzékszerveivel vagy a kapcsolódó agyi pályákkal foglalkozik, amelyek a mágneses mezők érzékelését teszik lehetővé, az illetőt különcnek, furcsának találjuk, és talán még nevetünk is rajta, hogy milyen hiábavalóságra pazarolja kreativitását, tehetségét. Hasonlóan fölöslegesnek gondolhatjuk annak a geológusnak, fizikusnak a munkáját, aki a Földünk mágneses viselkedését igyekszik megérteni.

Pedig pont az ilyen szakemberek együttműködése adhat az emberiség számára egy olyan tudást, esetleg eszközt, amellyel kellő időben előre jelezhetjük a földrengéseket. A tét pedig nem kicsi, legutóbb is tízezrek haltak meg azonnal Törökországban és Szíriában, százezrek, milliók váltak földönfutóvá egy szempillantás alatt. Ha ilyen szemüvegen keresztül keressük a kutatás értelmét – és javaslom, tegyük ezt –, másképpen tekintünk majd a tudományos világ munkájára. A látszólag értelmetlen, hiábavaló is fontos lehet a jövőben.

Káros bulvártartalmak

Sokkal könnyebb értelmet, célt belelátni az orvostudományi kutatásokba. Kattintásvadász hírek az internet világában a rák egyetlen, hatásos ellenszerét, vagy a hosszú, örök élet vágyott balzsamát kereső kutatásokról szóló beszámolók.

Csapda, hogy értjük ezek célját. A bulvárjellegű hírek azért is károsak, mert elhitetnek velünk egy hamis valóságot. A rák ugyanis egy gyűjtőfogalom, egyetlen ellenszere biztosan nem lesz! A nagyon hosszú élettel, fiatalítással kecsegtető „felfedezések” pedig fényévnyi távolságra vannak mind a természettudományos életképtől, mind pedig a keresztény ember feltámadásba vetett hitének fundamentumától.

A valóban értelemes orvostudományi kutatások megértése legalább annyira szövevényes, bonyolult, mint annak megértése, miért jó a csillagászoknak a fekete lyukakat vagy a sötét anyagot vizsgálni. Mindezeknek pedig az lehet az eredménye, hogy a kutató munkáját, sőt, magát a tudományt valami megfoghatatlan, kívülről érthetetlen univerzumnak tekintik az emberek. Azt gondolják, hogy a kutató az elefántcsonttoronyban ül, ott jól szórakozik, esetleg, játszik. És ez a játék nem több úri huncutságnál.

Ne engedjünk ennek a hamis sztereotípiának! A kreatív, értelmes, jól átgondolt tudományos kérdések megválaszolása előbbre viszi a világot, akkor is, ha adott pillanatban még nem értjük ezt. A kutatás fő mozgatóereje nem szabad, hogy az aktuális haszon legyen. A fő mozgatóerő az a tűz, aminek a kutatóban lángolnia kell: az érdeklődés, a kíváncsiság tüze.

Előző írásomban a kreativitás fontosságát hangsúlyoztam. Fontos, hogy megtaláljuk az életnek azt a területét, ahol a bennünk rejlő kreativitást kibontakoztathatjuk. Ehhez a kibontakoztatáshoz, a bimbózáshoz – ha úgy tetszik – az energiát viszont az érdeklődés biztosítja. A gyermekek nevelése során hihetetlenül fontos, hogy ez az érdeklődés ne stigma, megvetés tárgya legyen, hanem olyan érték, amit meg kell tartani, sőt erősíteni kell. A kutatók különlegesen erőteljes érdeklődése témájuk iránt persze magyarázat lehet arra a sztereotípiára, hogy a tudós elefántcsonttoronyban él. Ez így is van. Tudományt azonban nem lehet művelni e nélkül a minden határt áttörő kíváncsiság nélkül.

Megjelent a Magyar7 2023/9. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.