A tavaszi böjt régi hagyomány, de érdemes megtartani. Mutatjuk az előnyeit
Az ételmegvonásról már az ókorban is úgy vélték, hogy alkalmas eszköz a szellemi, a lelki és a testi megtisztulásra, a betegségek megelőzésére vagy a gyógyulás elősegítésére.
Tájainkon a legismertebb talán a keresztény hithez kapcsolódó, húsvét előtti nagyböjt szokása, de az egészségtudatosság jegyében egyre népszerűbbek a különböző méregtelenítő böjtölések is, amelyekre leggyakrabban szintén a tél végi, kora tavaszi időszakban kerül sor.
Böjtölni lehet fél napig vagy akár hetekig, s vannak úgynevezett szakaszos fajtái is, amelyek folyamatosan tarthatók. Legszigorúbb formája a teljes tápanyagmegvonás, amit vízkúrának is neveznek.
Ennél enyhébbek a különböző léböjtök, amelyek során préselt gyümölcs- vagy zöldséglevek, illetve gyógyteák is fogyaszthatók. Ezeket követik azok, amelyek csak bizonyos élelmiszerek fogyasztását engedik meg, így például gyümölcsökét, nyers ételekét vagy kásákét, s végül azok, amelyek során csak bizonyos ételektől kell tartózkodnunk, ahogyan a húsvéti nagyböjt idején a hústól és az állati zsiradékoktól.
Több állatkísérlet is igazolta már, hogy a visszafogott táplálkozás, az alkalmankénti koplalás növeli az élettartamot. Ez minden bizonnyal az emberre is igaz, s nem csak azért, mert az elhízás több súlyos betegség kockázati tényezője.
Mindemellett az éhezés következményeként felszabadulnak a szervezetben tárolt méreganyagok, így lehetővé válik azok kiürülése. Fontos tudni azt is, hogy hosszabb, szigorú böjtölés csak orvosi felügyelettel ajánlott. A bélbolyhok például már egy-két nap után sorvadásnak indulhatnak, s károsodhat a természetes bélflóra.
A koplalás nem csak fizikai változásokat okoz szervezetünkben, lelkünkre, szellemünkre is hatással van. Kizökkent a megszokott rutinból, megtanít uralkodni ösztöneinken, vágyainkon, fejleszti az önfegyelmünket, növeli a belső erőnket, a kitartásra és az állhatatosságra való képességünk pedig önbizalmat ad.
A böjt segíthet jobban megismerni saját gondolatainkat, mivel koplalás során az agy két féltekéje a megszokottnál kiegyensúlyozottabb állapotba kerül.
Míg normál esetben általában a tárgyilagos, kritikus, elemző bal félteke dominál, álmainkban, meditáció alatt, s koplalás hatására is ez pihenő üzemmódra vált, s aktívabbá válik a kreativitásért, intuícióért, hatodik érzékért „felelős” jobb agyféltekénk.
