2022. október 2., 13:09

A Széples havasán - KÉPEKKEL ÉS VIDEÓVAL

Teleki Sándor a magyar haza tridensének (háromágú szigonyának, a szerk. megj.) nevezte, amely úgy húzza magára a villámokat, „mint torreádor a bőszült bikát”. És valóban, a Széples jellegzetes három csúcsa koronáját képezi a hegységnek. „Úgy ül ott kiemelkedően az előkelő környezetből, mint egy király, mert az egész tájat uralja. Fiatal vulkáni kőzetből, andezitből áll, mely, mint sziget emelkedik ki impozáns tömegével a környező kárpáti homokkőből.”

széples
Galéria
+5 kép a galériában
A Széples hármas halma Naszód felől
Fotó: Hazajáró

Akár északról nézzük Máramarosból, akár délről, a Mezőség felől, a Széples markáns hármas orma magára vonja az utazó tekintetét, akinek önkéntelenül is az az érzése támad, mintha a magyar címerben szereplő hármas halmot látná. Ez pedig már bőven elég ahhoz, hogy leküzdhetetlen vágyat érezzen közelebbről is megismerni a kopár bérceket.

A hármas halom közelében

A hegységet még magyar túrázó körökben is szokás román nevén, Ciblesként emlegetni, pedig nevét 1377-ben Zepleshauasaként jegyezték le. A les szó régi jelentése figyelőhely, így nevezték az egykor gyepűnek mondott határvidék kiemelkedő magaslatait, amely szót a román is átvette, sőt a Széples í-ző nyelvjárásbeli változatát, a Szíplest azután Ciblesként vették át. A magyarba ez a Cibles változat jutott vissza, de aztán a második bécsi döntés után hazakerült hegységet illett és illik eredeti magyar nevén, Széplesnek nevezni.

arcser
Az Arcser csúcs
Fotó:  Hazajáró
A Keleti-Kárpátok belső vulkáni vonulatában, a történelmi Máramaros, Beszterce-Naszód és Szolnok-Doboka vármegyék határvidékén, a Lápos vidéke és a Radnai-havasok között markánsan kiemelkedő Széplesben egyébként minden van, amire a természetjáró vágyik.

A hegység legnagyobb értéke éppen a nehézkes megközelíthetősége, hisz aki a „hármas halom” közelébe akar jutni, arra hosszú völgytúra vár, miközben zúgó patakok, havasi rétek, valódi kárpáti fenyőerdők, szikla amfiteátrumok kísérik útján. Utóbbira a legszebb példa a Tündérkert, amely az Arcser oldalában, a kíváncsi szemektől elbújva rejtőzködik. Ahogyan Knizsek Károly 1941-ben fogalmazott: „A Tündérkertnek kerítését hatalmas sziklák alkotják és védik magát a kertet a hideg szelek ellen, raktározzák a napsugarat, és így meleget szolgáltatnak a kertben nyíló sokféle virágnak.

Az a népmese is járja, hogy itt sok kincs van elrejtve, melyet tündérek őriznek és holdtölte napján a kincstár kapuja ki is nyílik.

Ilyenkor kell a kincs után menni, de ki kell jutni, mielőtt a Hold a kőkerítés mögé bújik, mert különben a kapu bezáródik. Eddig azonban még senki sem hozott ki innen kincset. A Tündérkertből a völgy felé tekintve, egy szék-szerű sziklát látunk, Pintye Grigor, a román Rózsa Sándor után Pintye székének nevezik”, aki a néphit szerint itt trónolt.

arcser
Csapatunk az Arcseren
Fotó:  Hazajáró
Az Arcser-kunyhó felé

A „hármas halom” legkönnyebben a lápos-vidéki Tőkés település felől közelíthető meg, amelynek északi falurésze, Gereblye, magyar alapítású.

Még a Monarchia idejében települtek ide főleg Székelyföldről szénégető erdőmunkások. A múlt század közepéig Gereblye önálló település volt, magyar nyelvű iskolával, ám az iskolát bezárták és Gereblyét Tőkéshez csatolták. A templom viszont áll még, így vasárnaponként itt találkozik az a több tucatnyi magyar család, amely még nem hagyta el a vidéket a több munkalehetőség reményében. A Széplesre indulók tehát magyar szót is hallhatnak, mielőtt Tőkésről elindulnak a vadonba.

tőkési templom
A tőkési templom
Fotó:  Hazajáró
A falutól körülbelül 10 kilométerre, 1450 méteren áll az Arcser-kunyhó, amely kiválóan alkalmas „alaptábornak”. Mi is innen indítottuk csúcstámadásunkat, hogy egymás után hódítsuk meg a Széples három csúcsát, az Arcsert (1830 m), a Széplest (1839 m) és a Brant (1840 m).

Az egymástól karnyújtásnyira fekvő tetők felfűzése – az ide való feljutással ellentétben – nem igényeltek különösebb fizikai megterhelést, így egész idő alatt csak bambultunk, és bámultuk a környező hegyeket, a Radnai-, Máramarosi-, Kelemen-havasokat, miközben felidéztük Mócár Jolán 1889-ben itt átélt élményeit: „Tiszta derült idő, az egész környék élénken megvilágítva fürdött a ragyogó nap fényében. Különös, hogy míg a vadon erdőben oly nyomasztó érzés nyűgözi le a kedélyt, s lépten-nyomon tapasztalja az ember saját parányiságát s mulandó voltát, itt a hegytetőn, a természet óriási méretű fenséges alkotásai közepett, emelkedett hangulat lep meg bennünket, s a remek, vadregényes szépségek bámulásában elmerülve, új életkedv, magasra törekvő vágy érzete ragad meg; a legelfásultabb kedély is kibékül önmagával legalább egy rövidke pillanatra. A néma csend, mely ünnepélyesen terül el a mesés világ felett, olyan jól eső - békés; lelkünk messze szárnyal a kéklő hegyeken túl a semmi végtelenségébe lerázva magáról a földi port.”

Megjelent a Magyar7 2022/39. számában.

Bran csúcs
Galéria
+5 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.