A személyes érdekeket nem szabad a közösség fölé helyezni - ANKÉT
Ismert felvidéki személyiségeket kérdeztünk arról, milyennek látták a 2022-es esztendőt, és mit várnak a jövő évtől.
Biztosan komplikált időszak következik az emberek és a társadalom életében is. Ez pedig arra késztet, hogy újra elgondolkozzunk az értékeken, vagyis azon, ami fontos számunkra. Úgy gondolom, ahogy eddig éltünk, nem lehet tovább folytatni, és egy nagytakarítást kell elvégezni az emberek fejében.
A felvidéki magyar politizálás szempontjából a legfontosabb, hogy a kialakulóban lévő egységet megszilárdítsuk, és ne pedig szétverjük. Tehát ne teremtsünk olyan feltételeket mindenféle partizánakciókkal, hogy a magyar választókat elbizonytalanítsuk. Az emberek a helyhatósági és a megyei választáson az egységre szavaztak, és arra, hogy együtt újra erő tudunk lenni. Így nagyobb súlyt tudunk képviselni a régiókban, amit sikerült elérni. Az emberek pedig ezt várják, ezt szeretnék.
A személyes érdekeket nem szabad a közösség fölé helyezni, mert az abszolút elfogadhatatlan.
Úgy érzem, a 2022-es évben kijutott az örömből, de a csalódottságból is.
Nagy öröm az EHF-kupában való szereplésünk a Mosonmagyaróvárral, de csalódottak voltunk, hogy a csoportkörből nem sikerült továbbjutnunk. A szlovák válogatottal szintén nem úgy sikerült az EB-szereplés, ahogy terveztük.
Májusban egy kisebb térdműteten estem át, így néhány mérkőzésen nem tudtam segíteni sem a klubot, sem a válogatottat. Úgy gondolom, mindent megtettem azért, hogy az év második felét sikeresen zárjuk. Az EHF csoportkörének elérése és a világbajnoki selejtezők sikeres indulása, egyáltalán a 2022-es év felkészített minket arra, hogy 2023-ban még erősebbek es sikeresek legyünk.
Nagy öröm számomra, hogy mindenféle nehézség ellenére a Komáromi Jókai Színház talpon marad, és nem is akármilyen módon, hiszen hét bérletünket sikerült értékesíteni és immáron a nyolcadikat készítjük elő, mely az egyetemistáknak szól. Fontosnak tartom, hogy ez is létre tudott jönni és a színházi évad is sikeresen zajlik.
A jövő évben érkeznek majd a vendégelőadások is, a székesfehérváriak és a miskolciak látogatnak Komáromba. Ami pedig a gazdasági kihívásokat illeti, a kormány bukása után várjuk, milyen formában tud majd tovább működni a Kisebbségi Kulturális Alap, amely a művészeti tevékenységünk fő támogatója. A megye a működési költségeket és a béreket tudja biztosítani, most a kerületi önkormányzat szintjén is változás volt, bízunk benne, hogy az új megyeelnök többet fog szánni a kultúrára, mint az elődje.
Nagy reményekkel indultam neki a 2022-es évnek, abban a tudatban, hogy a Covid-járványt már magunk mögött hagytuk, és a normális életbe való visszarendeződés is hamarosan megtörténik, könyvbemutatókat ugyanis nem tarthattam. Erre beütött az orosz-ukrán háború. Bíztam benne, hogy nem lesz belőle komolyabb összetűzés és kiterjedt konfliktus. Ám jöttek a szankciók egymás után és beindítottak egy olyan inflációt, hogy kapkodhattunk a fejünkhöz.
Ez a másik tevékenységemben, a gombatermesztésben is megmutatkozott. A gombaszezonban egyrészt őrületes szárazság volt, alig volt szezon, mindössze 23 napot dolgoztunk, majd a vásárlókedv csökkent drasztikusan. A gomba, mint felső kategóriájú termék, elsősorban takarékossági okok miatt, kikerült a vásárlói kosárból. Mindenki a közelgő ősz és a fűtési szezon, a lehetséges óriási energiaárak félelmében élt.
Így a terményt inkább csak elpasszoltam. A rizikóvállalás helyett inkább „jobb a békesség” alapon ezt a gombaszezont elengedtem. Ezzel a bevételi forrásom egyik fele elúszott. A másik, a könyvbemutatók pedig csak nagyon lassan kezdtek éledezni, hiszen a szervezők is bizonytalanok voltak, vajon össze mernek-e jönni az emberek, így sokszor inkább meg sem szervezték a találkozókat. Október volt már, amikor időt lehetett szánni a könyvbemutatókra.
A jövő évet illetően a magyarországi jelenlétem megerősödését helyezem az első helyre, de nem akarom siettetni, végül is a könyvek megvárnak, nem romlanak ránk. Jövő tavaszra egy nagyobb körutat tervezek, mintegy 70 bemutatóval, amivel le is zárom a legutóbbi regényemnek, a Cigányútonnak a bemutatását. Azután jön a gombaszezon, ami már elméletileg sem lehet olyan rossz, mint a 22-es évi volt. Ezt remélem!
Írom az ötödik regényemet, a jövő karácsonyra szeretném megjelentetni. Ami viszont mindenképpen optimizmusra ad okot, hogy hét-nyolc éves egyedüllét után megismerkedtem egy szívemnek tetsző hölggyel. Nagyon örülök, hogy megtaláltam a harmadik „igazit”! A lényeg, hogy sosem volt minden rossz, erre alapozok a jövő évben én is!
Nagyon hosszú és izgalmas évet zártam. Szerencsére az egészségem is rendben volt, és a karrierem is szépen halad előre. Az év elején az NB1-be igazoltam, és kis idő elteltével be is verekedtem magam a kezdőbe, nyártól a ZTE kihagyhatatlan tagja lettem.
Összeségében úgy érzem, nagyon pozitív év van mögöttem. Sikerekben gazdag boldog új évet kívánok mindenkinek!
