A sikerélmény a legjobb módszer
Édesapja, Gaál Károly útmutatása volt az első lökés, amely fiát, Ottót a nyelvtanulás felé vezette. Az édesapa ugyanis vallotta, hogy a szakmáján kívül az embernek legalább egy hangszeren tudnia kell játszania, illetve legalább egy idegen nyelven beszélnie. Ehhez járultak hozzá a nyelvtanár édesanyától örökölt gének, de még így is szinte csodaszámba megy, hogy a Veszprémben élő poliglott 27 nyelvből tett sikeresen közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát. De nézzük a részleteket!
A család apai ágon Ipolysághoz kötődik, az édesapának innen kellett 31 évesen kényszerűen áttelepülnie Magyarországra 1948-ban. Az idősebb Gaál, sőt a legidősebb, a nagyapa sem titkolta Horthyhoz fűződő szimpátiáját, amit még az tett autentikusabbá, hogy a nagyapa az admirális egykori hajóján szolgált Pólában, a mai Pulában. Ahogy Ottó elmondja, édesapja az áttelepítés ellenére sem mondott soha egyetlen rossz szót a szlovákságra, szerinte ugyanis nem lehet egy egész nemzetet ellenségesnek tartani. Az ipolysági gimnázium a klasszikus műveltségnek megfelelően a magyar mellett megkövetelte a szlovák és cseh, illetve a francia, a latin és az ógörög nyelvtudást is.
Gaál Ottó a gimnáziumban még közepes vagy annál is rosszabb jegyeket kapott angolból. Apja ekkor egy veszprémi nyelvtanárhoz küldte, aki megértette a gimnazista fiúval, hogy a nyelvtan a legjobb barát és ha pár nyelvtani szabályt pontosan használ, akkor fantasztikus eredményeket érhet el akár egy szűkebb szókinccsel is, hiszen hibátlanná válik a beszéde.
Gaál Ottó szerint az a baj a nyelvtanulással, hogy fölöslegesen túlbonyolítják, ami aztán el is veszi a diákok kedvét. A magántanár annyira megváltoztatta a hozzáállását, hogy fél éven belül már osztályelsővé vált angolból. Álljon itt a nyelvtanár neve is, Puczi Zsigmond, akit azért fontos megemlíteni, mivel az ő rendszerét továbbfejlesztve dolgozta ki Gaál Ottó a saját, kreatív nyelvtanulásnak elnevezett nyelvtanulási módszerét. Előtte azonban még a saját nyelvtanulását fejlesztette, s így huszonkét évesen már olasz, francia, spanyol és angol nyelvből volt nyelvvizsgája. Ezután hosszú évekig külföldön, elsősorban Skandináviában dolgozott, és bejárta a fél világot.
A rendszerváltáskor tért vissza Magyarországra, s ekkor már a kezdeti négy helyett 18 sikeres nyelvvizsga volt mögötte. Ekkor, 1990-ben írta meg a saját nyelvtanulási módszertanát, jellemző módon német nyelvre, mivel abban az időben Magyarországon magasan a német nyelv tanulása volt a legelterjedtebb. A könyv hatalmas siker lett – emlékezik vissza Gaál Ottó a kezdetekre, és egy év elteltével elkészült az angol nyelvkönyve is.
A kreatív nyelvtanulásnak elnevezett módszer lényege, hogy a diák rakja össze a mondatokat, nem olvasnak és írnak, hanem a kiválasztott célnyelvre fordítanak folyamatosan. A nyelvkönyvben 6-7 ezer példa van, az oldalak bal oldalán magyarul, a jobb oldalán pedig a célnyelven. A tanulás maga, hogy otthon egyedül kell hangosan a másik nyelvre fordítani, s mire a könyv végére ér, már mintegy 200 óra beszéd áll mögötte a megtanulni kívánt nyelvből.
Megalkotója szerint a 12 leckére osztott anyag magába foglalja a középfokú nyelvvizsga követelményeit, és 3-6 hónap alatt lehet elvégezni. Gaál Ottó 16, köztük a szlovák nyelv tanulásához kínálja tankönyveit.
A nyelvtanuláshoz szükséges idő még tovább is csökkenthető, állítja saját példájából kiindulva. Volt olyan időszaka, amikor öt nyelvből tett vizsgát egyetlen naptári év leforgása alatt. Gaál Ottó napjainkban egy héttagú csapattal dolgozik, amelynek tagjai összesen száz sikeres nyelvvizsgát tettek. Kérésünkre, hogy az általa beszélt 27 nyelvet fel tudná-e sorolni, elmosolyodik, mivel a kérdés felidézte benne első televíziós interjúját, amikor Vitray Tamás ugyanezt kérte tőle. De már sorolja is, megemlítve, hogy három nagy kategóriát kell megkülönböztetni, a germán (angol, német, holland, svéd, norvég, dán), a latin (francia, olasz, spanyol, portugál, román és ide sorolja az eszperantót is) és a szláv (orosz, ukrán, lengyel, cseh, szlovák, szlovén, szerb, horvát és a bolgár) nyelveket. Ezenkívül megszerezte a litván, észt, finn, török, albán és az újgörög nyelvtudást is.
A sok nyelv hallatán adódik a kérdés: mi ösztönzi, rekordot akar felállítani?
A válasz meglepően egyszerű. Azért csinálja, mert érdekli.
El is gondolkodunk, hogy a sokat hallott „azt csináld, amit szeretsz, ami a legjobban érdekel” tanács ilyen kézzelfogható példájával ritkán találkozik az ember. De nincs idő a merengésre, mert Gaál Ottó azzal folytatja, hogy a korábban használt nyelvtanulási módszerek nem jók az érdeklődés felkeltéséhez.
Talán sokak számára nagyképűnek hangzik, de kijelenti, hogy egy nyelv elsajátításához nem kell egy év sem, felesleges. Az meg, hogy 6-8 évig tanulnak egy idegen nyelvet, olyan, mintha a maratoni futás hosszát a mostani 42 helyett 420 kilométerre változtatnánk.
Bár már 33 éve foglalkozik a kreatív nyelvtanulás terjesztésével, nem érzékelte, hogy például az angol egyre szélesebb körű térfoglalása csökkentené a más nyelvek iránti érdeklődést. Hozzáteszi, a magyar rendkívül érdeklődő, élénk, energiával teli nemzet. Nem véletlen, hogy Osztrák–Magyar és nem Osztrák–Cseh Monarchia jött létre, bár a cseh országrészek fejlettebbek voltak a magyarnál, de szerinte a magyarokban meglevő hihetetlen energia ezt kényszerítette az osztrákokra, s végeredményben ez az energia viszi a magyarokat a nyelvtanulás felé is.
– Nem lehet annál jobban megtisztelni egy nemzetet, mint hogy megtanuljuk a nyelvét. Azaz a nyelvtanulás egyben a népek, nemzetek és az emberek iránti szeretet kifejeződése is – állítja Gaál Ottó hozzáfűzve, hogy élete során eddig 60 országban járt, és teljesen más atmoszférát teremt, ha például Rio de Janeiroban azt mondják rá, hogy nem idegen, mivel nem angolul kérdez, hanem a helyiek portugál nyelvén. Vagy ha Caracasban spanyolul meg tudja nevettetni a taxisofőrt. Ilyenkor úgy érzi, hogy mindenütt otthon van.
A hozzá eljutott információk alapján a hiányos nyelvtudás Romániában és Szlovákiában jelenik meg a magyarságon belül. A magyar fiatalok továbbtanulásához lenne szükség a módszerére. A szlovák nyelvkönyve már elkészült, a román pedig éppen kidolgozás alatt áll. Több nyelvhez, köztük a szlovákhoz, most már nemcsak könyv, hanem az interneten elérhető e-learning anyag is rendelkezésre áll. Mindez a www.kreativnyelv.hu oldalon érhető el. A lényeg, hogy azt tanulják meg az emberek, egy-egy mondatot, gondolatot, hogyan kell a kiválasztott idegen nyelvre lefordítani, nem pedig fordítva, hogy miként kell egy idegen szöveget magyarra fordítani.
Talán szentségtörésnek hangzik, de elmondja, szerinte a nyelvtanulás mérnöki és nem bölcsészeti tevékenység. A nyelv egyes elemei a téglák, a módszer pedig a habarcs, ami azt összetartja. A közoktatásban szinte mindent bele akarnak sűríteni a tananyagba, ahelyett, hogy egy nyelvi készséget akarnának kialakítani 800-1000 szóval. Úgy gondolja, megtalálta azt a 800 szót és azt a 80 nyelvtani szerkezetet, amely minden nyelv 80%-át adja, jelenti.
Úszni úszva tanulunk meg, lovagolni pedig lovagolva, és beszélni beszélve, idegen nyelven beszélni pedig idegen nyelven beszélve – zárja gondolatait Gaál Ottó, a nyelvtanulás és -tanítás nagymestere.
Megjelent a Magyar7 2023/21.számában.
