A segély helyett a munkát választották
A „Segély helyett munka” projekt nyolc hónapja alatt csaknem háromezer embernek sikerült munkát találnia, akik Erik Tomáš (Hlas-SD) munka-, szociális és családügyi miniszter szerint a segélyezés helyett a munkavállalást választották. A miniszter mindezt csütörtökön jelentette ki a Varannói járásban található Henc községben, ahol meglátogatta a Linora vállalatot. A céget a miniszter a marginalizált közösségekből érkező emberek foglalkoztatásának jó példájaként említette.
„Másfelől el kell mondanom, hogy már megközelítőleg ezer ember van, akitől megvontuk vagy akinek csökkentettük a szociális segélyét. Olyan személyekről van szó, akik elutasították a munkába állást vagy nem fogadtak el egy megfelelő állásajánlatot” – tette hozzá Tomáš.
A minisztérium tájékoztatása szerint további mintegy 1300 eset áll közigazgatási eljárás alatt: ezek olyan emberek, akik azt állítják, hogy nem tudnak dolgozni, a hatóságok pedig jelenleg vizsgálják a helyzetüket. A miniszter ugyanakkor rámutatott, hogy körülbelül 18 ezer álláskeresőt maguk a munkaadók utasítottak el, főként a munkatapasztalat és a munkavégzési szokások hiánya miatt.
Emiatt a munkaügyi tárca április 1-jétől új eszközöket vezetett be ezen rétegek foglalkoztatásának támogatására. Az egyik ilyen a „Próbamunka” program, amely lehetővé teszi, hogy az álláskereső három hónapig egy adott cégnél dolgozzon, miközben továbbra is szerepel a munkanélküli-nyilvántartásban.
Az állam a létminimum összegével járul hozzá a foglalkoztatáshoz, és egyúttal megtéríti a munkaeszközök költségeinek egy részét is.
A másik eszköz a mentorált betanítás, amelynél az állam a munkavállaló teljes bérköltségének akár 80 százalékát is átvállalja (legfeljebb 1076 euróig), valamint kifizeti a mentor bérét is, aki az első hónapokban segíti az új dolgozót a munkahelyen. A munkaadó hat hónapig veheti igénybe ezt a támogatást, ezt követően pedig köteles legalább további négy hónapig foglalkoztatni a munkavállalót.
A szakminiszter ezeket az intézkedéseket a Linora vállalatnál tett látogatása során is bemutatta, amely cég véleménye szerint hatékonyan alkalmazza az aktív munkaerőpiaci eszközöket. A vállalat a főszezonban több mint 300 dolgozót foglalkoztat, akiknek több mint 50 százaléka roma származású.
A cég 2009 óta működik a régióban, fő profilja a női harisnyanadrágok gyártása; tavaly körülbelül 27 millió darabot állítottak elő, termelésüket pedig elsősorban exportra szánják.
Alexander Daško romaügyi kormánybiztos szintén példaértékűnek nevezte a vállalat működését. „Nem tudjuk ezt egy csettintéssel elintézni, hogy most egyik hétről a másikra 30-40 ezer romát munkába állítunk. Valójában fokozatosan fogjuk a roma közösséget bevezetni a munkaerőpiacra. Ahogy a miniszter úr is mondta: a szegénység elleni küzdelem alapja a munka és az állandó jövedelem” – tette hozzá Daško.
