A Reuters hírügynökség alapítója 210 éve született

Zsidó családból származott és Israel Beer Josaphat néven anyakönyvezték. A Paul Julius Reuter nevet és a keresztséget 1845-ben Londonban vette fel, egy héttel később és ugyanabban a templomban meg is nősült.

Kezdetben nagybátyja göttingeni bankjában volt tisztviselő, itt ismerkedett össze a jeles matematikus Carl Friedrich Gauss-szal, aki akkoriban a hírek továbbításán, a Reuter sorsában később oly nagy szerepet játszó elektromos távíró megvalósításán fáradozott. A negyvenes évek elején csapott fel újságírónak, egy kis berlini kiadó munkatársa lett. Politikai pamfletjei nem nyerték el a hatóságok tetszését, ezért 1848-ban a forradalmi lázban égő Párizsba tette át működésének színhelyét. Itt abból élt, hogy újságkivonatokat és kereskedelmi híreket készített helyi lapokból, majd azokat Németországban adta el, dolgozott a későbbi rivális francia Havas hírügynökségnek is.

A vezetéket a Brit-szigetek nyugati partja felé is kiépítette: az Amerikából érkező hajók az írországi Crookhavennél ládában kidobták a híreket, ezeket kihalászták és onnan Londonba továbbították, így azok jóval előbb érkeztek meg, mint a hajó. A társaság szolgáltatásaira 1858-ban fizetett elő az első újság, a londoni Morning Advertiser, amelynek példáját később az először vonakodó The Times, majd az egész sajtó követte. Nem véletlenül: 1859-ben a Reuters ismertette elsőként II. Viktor Emánuel szárd-piemonti király beszédét, amely előre jelezte a piemonti-francia-osztrák háborút. Újabb nagy sikere volt, amikor 1865-ben riválisait két órával megelőzve, az Atlanti-óceánt "alig" 12 nap alatt átszelve a Reuters riportja érkezett meg elsőként Európába Abraham Lincoln amerikai elnök a pénzpiacokat megrázó meggyilkolásáról.

Reuter üzleti vállalkozása hatással volt az egész európai kommunikációs hálózat fejlődésére, a tengeralatti kábelek lefektetése pedig lehetővé tette, hogy szolgáltatásait más kontinensekre is kiterjessze. A század végére már majd minden jelentős térségben volt irodája, a Távol-Keleten éppúgy, mint Amerikában.

A Reuters legnagyobb vetélytársa a francia Havas és a német Wolff cég volt, ám több évi ádáz versengés után 1870-ben békét kötöttek, s "felosztották a világot". A három hírügynökség ettől kezdve hosszú évekig monopolhelyzetet élvezett a világ hírellátásában. Reutert, aki 1857-ben felvette a brit állampolgárságot, 1871-ben emelte bárói rangra a szász-koburg-gothai herceg, és a ranggal járó kiváltságokat később Nagy-Britanniában is elismerték. Az ügynökség alapítója 1878-ban, 62 éves korában vonult vissza az aktív munkától, utóda Herbert nevű fia lett. Élete hátralévő részét már pihenéssel töltötte, a halál 1899. február 25-én érte nizzai villájában.