2025. szeptember 21., 14:51

A reneszánsz kultúra bölcsőjénél

Firenze a Toszkán régió fővárosa, lakóinak száma 361 ezer. Az Arno folyó mentén elterülő város keletkezése Kr.e. az első századra tehető. Évszázadokon át a Medici család uralta, majd 1865 és 1871 között itt volt az Olasz Királyság fővárosa. 

Firenze
A keresztelő kápolna a dóm és a harangtorony
Fotó: Zsebik Ildikó

A városnak két jelképe van: a liliom és a vaddisznó. Az előbbi a város címerében is megtalálható, és az ártatlanság szimbóluma. Az utóbbihoz az a hiedelem kapcsolódik, hogy aki a Mercato Nuovo, vagyis az Új Piac oldalában álló vaddisznószobor nyitott szájába egy pénzérmét dug, majd hagyja, hogy onnan az érme a disznó lábánál fekvő rácson át leessen, szerencséje lesz. Egyébként nagyon csinos  összeg jön össze naponta, amire előre lehet pályázni. 

A  belvárosban

Érdemes villamossal menni a város történelmi belvárosába, amelyet 1982-ben az UNESCO a világörökség részének nyilvánított. A mi felfedező sétánk a város egyik legjelentősebb temploma, a Santa Maria Novella előtt kezdődött, amelynek az építése a 13. században kezdődött és 200 éven át tartott. A tekintélyes méretű épület a gótika és a reneszánsz jegyeit viseli, és a Domonkos-rend központja lett.  

Ezután a Strozzi-palota előtt állunk meg. Építtetője Filippo Strozzi, a város egyik leggazdagabb kereskedője volt, a Mediciek üzleti és politikai ellenfele. Az épület másolatát Hauszmann Alajos Budapesten a Teréz körút. 13. szám alatt építtette fel a Batthyány család számára.

Innen a város egyik központi terére vitt az utunk, a Piazza della Signoriara. Ez a hatalmas tér számtalan érdekességet tartogat az idelátogató számára, nem csoda hát, hogy éjjel-nappal tele van turistákkal. Itt találjuk a világ tíz legnagyobb képtártának egyikét, az Uffizit, a Neptun-kutat, Cosimo de Medici lovas szobrát, Savonarola kivégzésének emléktábláját és a mindenki által leginkább várt Dávid-szobrot. 

Dávid-szobor, Firenze
Dávid
Fotó:  Zsebik Ildikó

Michelangelo műve a bibliai Dávidot ábrázolja a Góliáttal vívott küzdelme előtt. A szobor egy hatalmas, előzőleg mások által elrontott márványtömbből készült, magassága 5,17 m. A meztelen testet az oldalra forduló fej uralja, a mélyen ülő szemek szinte villámokat szórnak, a homlokát pedig ráncolja. Orrcimpái kitágulnak, a szájszögletében pedig megvetés ül. Ő a rettenthetetlen erő, a legyőzhetetlenség szimbóluma. A Mediciek palotájának bejáratánál pózoló szobor nem az eredeti alkotás természetesen, de annak hű másolata. 

A Palazzo Vecchio kitárt kapuja hívogatja a kultúrára éhes idegent.  Egykor a toszkánai nagyhercegek székhelye volt itt, majd kormányzói palota, ma pedig a városháza található benne. Egykor a Mediciek lakták, de amint felépült a nagyobb, Pitti Palota, oda költöztek, s azóta nevezik egykori otthonukat Régi Palotának. Ha belépünk az udvarra, különleges falfreskókat pillanthatunk meg. Az egyik közülük a századokkal korábbi Pozsonyt ábrázolja.

Az épület bejáratának bal oldalán áll a Dávid-szobor, a jobb oldalról pedig egy szabadtéri múzeum látható, amelyben híres szobrok kaptak helyet, például a Szabin nők elrablása, Giambologna alkotása. A szomszédban viszont már az Uffizi képtár épületegyüttese vonzza a tekintetünket. Az uffizi szó irodákat jelent, ahol hivatalnokok dolgoztak eredetileg, csakhogy hamarosan a Mediciek egyre növekvő számú műkincsei kerültek bele, kiszorítva az épületből a hivatalnokokat. Az épületet a Mediciek udvari építésze, Giorgio Vasari tervezte. Ő volt az is, aki Cosimo de Medici megrendelésére olyan 7 km-es folyosót épített, melyen a család tagjai a néppel való érintkezés nélkül, észrevétlenül közlekedhettek palotáik, a Palazzo Pitti és a Palazzo Vecchio között.
Művészet és a maffia

Az Uffizi nemcsak múzeum, hanem a társasági élet színtere is volt. A képtár mai gyűjteményének értéke felbecsülhetetlen, de talán Botticelli  Vénusz születése,  illetve Tavasz című festménye a legértékesebb darabjai.1993. május 27-e éjszakáján egy robbanás rázta fel a firenzeieket, amikor a szicíliai maffia időzített bombát helyezett el az Uffizi mögötti sikátorban. Erre a tragikus, emberáldozatot is követelő eseményre egy emléktábla, illetve egy olajfát ábrázoló alkotás emlékeztet, azt üzenve, hogy a remény erősebb.

Ezután a Vasari által megépített folyosón át jutunk el a Ponte Vecchióhoz, azaz az Öreg-hídhoz. A második világháború idején a németek Firenze összes hídját megsemmisítették, ám állítólag Hitler  kérésére az Öreg-híd sértetlen maradt. A világ egyik legismertebb hídja 1345-ben készült el, amelyet a halászok és a mészárosok vették birtokukba. A bűz miatt a 15. században kitiltották őket a hídról, ahová ezentúl csak ötvösöket, aranyművéseket engedtek. Ma is aranyművesek butikjai szegélyezik a híd két oldalát, ahol egy négyzetméter bérleti díja több mint 2500 euró.

A Pitti Palota mérete lenyűgöző, benne található a Pitti Képtár Raffaello, Tiziano és hasonló nagyságok műveivel. Itt található még a Modern Művészetek Múzeuma, a Ruha-, az Ezüst-, a Porcelán- és a Kocsimúzeum is. 

Visszafelé már a Szentháromság-hídon kelünk át az Arno folyón, hogy megnézzük a Szentháromság-templomot és a Sassetti-kápolnát. A kápolna Dominico Ghirlandaio freskóin keresztül mutatja be Szent Ferenc életének fontos állomásait. Amint kilépünk a templomból, a túloldalon egy érdekes bolttal találjuk magunkat szembe, felirata Pucci. Ez egy olasz márkabolt, ahol kizárólag egyedi ruhák készülnek a megrendelő méretében.

Ponte Vecchio, Firenze
Ponte Vecchio
Fotó:  Zsebik Ildikó
A firenzei dóm

A firenzei dóm, hivatalos nevén Santa Maria del Fiore, (Liliomos Szűz Mária-székesegyház) Olaszország harmadik, a keresztény világ negyedik legjelentősebb temploma, az európai gótikus és reneszánsz építészet ikonikus műemléke. Építése 1296-ban kezdődött a Mediciek ösztönzésére, felszentelésére 1436-ban került sor. Kupoláját Filippo Brunelleschi készítette, innovatív mérnöki megoldásokat alkalmazva. Belső freskói a Végítélet témáját dolgozzák fel. A templom ma a világörökség része. Méretei nagyon impozánsak, hiszen 169 m hosszú, 104 m széles és 107 m magas. A belső térből a mennyezet 45 méter, a kupola 91 méter magasra emelkedik. Homlokzatát Szűz Mária történeteivel díszítették, kupolájába 495 lépcső vezet. 

Hozzá kapcsolódik a harangtorony, amely Giotto tehetségét dicséri, és közel 85 m magas. Toszkán hagyomány, hogy a templomokhoz tartozott egy harangtorony és egy keresztelő kápolna is. Csak egyszer kereszteltek évente, január 7-én, erre a célra szolgált a nyolcszög alapú kápolna, amelynek elsősorban a kapui jelentős művészettörténeti értékűek. 

A keleti kaput a Paradicsom kapujának is nevezik, hat és fél méter magas, több mint három méter széles. A tizenegy centiméter vastag, arannyal borított kapun az Ótestamentum tíz jelenete látható és Lorenzo Ghiberti olasz ötvös, szobrász és író munkája. 1990 óta a kaput másolattal helyettesítik, miután az 1966-os árvíz kárt okozott benne. Alighanem ez a világ legdrágább kapuja. Egyébként a székesegyház közelében van egy kis utca, ahol megtalálható az a műhely, ahol a komplexum márványait darabonként restaurálják.
A Paradicsom kapuja, Firenze
Paradicsom kapuja
Fotó:  Zsebik Ildikó

A műhelytől néhány lépésre pedig egy újabb érdekességbe botlunk, ez pedig az az utca, ahol Dante született, illetve a templom, amelyben először pillantotta meg örök szerelmét, Beatricét. A szerelem 1274-ben kezdődött, bár inkább hívjuk rajongásnak és plátói szerelemnek,  hiszen Dante 9, Beatrice Portinari pedig 8 éves volt azon a bizonyos napon. Dante a család fiaival ápolt baráti viszonyt, így találkozhatott egy alkalommal húgukkal, a csodaszép lánnyal. Beatrice 24 éves korában bekövetkezett halála csak fokozta Dante lelki gyötrelmét, és még évekig írta hozzá szerelmes verseit.

Firenze számtalan kulturális élményt tartogat, bejárni szinte lehetetlen. De aki ügyesebb nálam, annak szeretném még figyelmébe ajánlani a Santa Crocét, azaz a Szent Kereszt-templomot, amely szintén rendkívül gazdag műkincsekben, ráadásul olyan halhatatlan emberek alusszák itt örök álmukat, mint a képzőművész Michelangelo, a filozófus, gondolkodó Machiavelli, a zeneszerző Gioachino Rossini vagy a fizikus Galileo Galilei. De érdemes megnézni a Szépművészeti Akadémia múzeumát, az Árvaházat, a Bargelló Múzeumot is...

Végezetül egy magyar vonatkozású tény: Az aranyforint a nevét Firenze városról nyerte, ahol 1252 óta vertek aranypénzt. Ennek a pénznek a latin neve florentinus, azaz „firenzei” volt, és ebből származik a magyar forint neve is.

Megjelent a Magyar7 2025/36. számában.

Megosztás
Címkék