A pénz útja
2022 márciusában, a felújított Postapalota épületében nyílt meg Budapesten a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont. A pénz útja című ingyenes, bár előzetes regisztrációhoz kötött kiállítás európai viszonylatban is egyedülállónak tekinthető. A helyszín viszonylag egyszerűen megközelíthető, elég a M2 Széll Kálmán téri megállójában leszállni, onnan már csak mintegy 100-150 métert kell megtenni gyalog.
Három emeleten, megannyi interaktív élménnyel és mintegy 2000 kiállított műtárggyal várják a látogatókat. A múzeum a pénz történetének, működésének, kulturális és gazdasági jelentőségének bemutatására helyezi a hangsúlyt, a múzeumpedagógiai foglalkozásokon pedig a fiatalok pénzügyi tudatosságának a fejlesztése a cél. Hogy ez mennyire igaz, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több diákcsoporttal találkoztunk, s a fiatalok valóban lelkesen hallgatták az idegenvezetést, érdeklődéssel járták körül a kiállított tárgyakat, nem is beszélve az interaktív játékok nyújtotta lehetőségről.
A kiállítás bejárása a ruhatárban, akarom mondani az Aranybányában kezdődik. A falak hatalmas paneljein izgalmas információk várják a látogatót az aranyról. Íme, ízelítőül néhány érdekesség: Az űrhajósok sisakjának szemellenzőjét vékony aranyréteggel vonták be, hogy csökkentse a napfényből származó tükröződést és a hőt. Bizonyos növények képesek gyökereiken keresztül aranyat felvenni a nemesfém tartalmú talajból. Legtöbbet a mocsári zsurló, amelynek minden tonnájában 610 g arany található. Kinyerése viszont költséges ahhoz, hogy megérje.
Becslések szerint a világ óceánjaiban 10 milliárd tonna arany található, de annyira hígított állapotban, hogy lehetetlen kitermelni. Az emberi szervezet 0,2 mg aranyat tartalmaz, ez az elektromos impulzusok átvételéhez szükséges, de jótékonyan hat az immunrendszerünkre, ízületeinkre is. A Föld magmájában annyi nemesfém található, amennyivel 4 m vastagságban be lehetne vonni bolygónk felszínét.
Az az aranymennyiség, amit az emberiség a története során kibányászott, egy futballpályát 137 cm magasan borítana be.
A tárlat tematikus formában, a pénz öt funkcióján keresztül vezeti be az érkezőket a pénzügyek és a gazdaság világába. Látványos szimulációk segítségével érthetik meg a jegybankok szerepét, az infláció és árstabilitás kérdését. Belekóstolhatnak az árucsere és kereskedés rejtelmeibe, megtapasztalhatják a tőzsde világát...
Több mint 200 kijelző és projektor, 54 egyedi installáció, grafika és 133 kisfilm ismerteti meg a pénz világával a látogatókat, köztük hangsúlyosan a 12-18 éveseket.
A pénz elsődlegesen értékmérő funkcióval rendelkezik. Vajon mi mutatná meg a dolgok értékét, ha nem lenne pénz? A pénz története az áruk cseréjével kezdődött. Egy adott területen a közösség által elfogadott, értékesnek tartott árucikkek töltötték be a pénz szerepét. Lehettek ezek nemesfémek, só, Kínában teatégla, a szlávoknál a nyestprém stb.
A következő teremben a pénznek a forgalmi eszköz funkciója kerül előtérbe. A kiállítók elsősorban azt vizsgálják, miért változott a pénz formája? Vajon mi kell ahhoz, hogy egy fizetőeszköz pénzként működhessen? Megjelennek az első érmék, Szent István király idejében például dénárral fizettek, I. Károly uralkodása idején jelenik meg az első aranyforint.
A harmadik a pénz fizetési eszköz funkcióját vizsgálja, és itt válik egyértelművé, hogy a pénz története összefonódik a bankok történetével. Szó van a világpénzek kialakulásáról és működéséről, s bemutatja a kiállítás azt is, milyen szerepük van a globális gazdaság működtetésében és fenntartásában.
Földünk országaiban mintegy 200 féle pénzt használnak. Azokat nevezzük világpénznek, amelyeket leggyakrabban, legnagyobb körben használnak, például a dollárt vagy az eurót.
Egy ország valutája akkor tekinthető világpénznek, ha a nemzetközi forgalomban értékmérésre, a kereskedelmi ügyletek lebonyolítására, hitelezésre és tartalékolásra használják. Napjainkban széles körben használt világpénz az amerikai dollár, az euró, az angol font, a kínai jüan és a japán jen.
Végül a kiállítás a pénz kincsképző funkcióját járja körbe, bemutatva az értékek, kincsek sokféle formáját és értelmezését. Itt egy 250 millió forint értékű 12 kg-os aranytömb is látható, sőt megemelhető.
