A nagy IT cégek több áramot fogyasztanak, mint egy negyedmilliárdos ország
Sokaknak már elképzelhetetlen lenne az élet nélkülük, mások nyugodtan nélkülözhetőnek tartják őket – de mennyibe is kerül a valóságban a 21. század vezető vállalatainak számító IT cégeinek működtetése? Mit adnak és mit vesznek el az emberektől a virtuális életteret fenntartó Itech óriások? Kérdések, amelyekre valószínűleg ahány ember annyiféle választ tudna adni. Ami viszont vitán felüli tény, az ezeknek a technológiai óriásoknak az ugyancsak óriási áramszámlája, amely esetenként nem egy ország teljes áramfogyasztásával is felér.
A legnagyobbak, a Google, a Meta, a Microsoft és az Apple együttes áramfogyasztása 62 terawatt órát tesz ki – számolt be a voronoiapp.com számításaira hivatkozva több hírforrás, köztük a report24.news is.
Ez megközelítőleg az a mennyiség, amit például a Facebookot, az Instagramot és a Whatsappot is magába foglaló Meta adatmezői, szerverparkjai évente elnyelnek. További hasonlatot hozva elmondható, hogy például a Google (24TWh) és a Meta (12TWh) együttes becsült hozzávetőleges áram fogyasztása meghaladja azt a mennyiséget, amit a csaknem negyed milliárd lakossal rendelkező Nigéria éves szükséglete. De még a viszonylag „kisebb” fogyasztást kimutató Apple adatmezői is elnyelnek annyi áramot, amennyi megtermelésére két mohi atomerőmű termelése sem lenne elég.
A példaként felhozott technológiai óriások áramfogyasztásának legnagyobb hányadát a szerverparkok, a felhő alapú adattárolók, a keresőmotorok, a mesterséges intelligencia fogyasztja és hasonló műszaki megoldások fogyasztják és ami ugyancsak lényeges: ez a fogyasztás szinte folyamatosan nő.
Aktuális becslések szerint jelenleg a világ összes adatközpontja mintegy 524 terawatt óra energiát fogyaszt, ám úgy becsülik, hogy ez az igény belátható időn belül a jelenlegi több, mint háromszorosára emelkedik majd, s ezzel eléri az emberiség jelenlegi teljes áramfogyasztásának (160 ezer TWh) egy százalékát. Ezeket az óriási számokat látva, illetve az igények várható további emelkedésének trendjét feltételezve szinte kívánkozik a kérdés, hogy mind erre milyen megoldást találnak majd a green deal ideáját erőltető politikusok, miközben nyilvánvaló, hogy a „fenntarthatónak” nyilvánított energiaforrások termelési hatékonysága messze mögötte marad az atomerőművek és a fosszilis energiára épülő áramtermelés hatékonyságának.
