A Microsoft visszavág vagy a Sony ismét ellopja a show-t? Tovább folytatódik a két cégóriás közötti konzolháború
Heteken belül Szlovákiában és Magyarországon is kaphatók lesznek a Sony és a Microsoft új konzoljai. A PlayStation 5 teljesen új megjelenéssel és exkluzív címekkel, míg az új Xbox visszafelé kompatibilitással, felhőalapú szolgáltatással és rögtön két új konzollal támad. De mire számíthatunk az új generációtól?
Hogy az új konzolokra mennyire nagy az érdeklődés, azt jól mutatja az a tény, hogy a cikk írásának pillanatában az online előrendelések következtében már a megjelenés előtt több helyen is kiárusították a készleteket. A szó szerint küszöbön álló generációváltás kapcsán pedig a legfontosabb kérdés az, hogy ki tud(ott) jobban igazodni a játékpiac és a játékosok igényeinek változásaihoz. Az előző, nyolcadik generációt egyértelműen a Sony vitte el - a PlayStation 4-ből ezidáig több mint 112 millió darabot adtak el, ezzel szemben a Microsoft Xbox One konzoljából csupán 48 millió darab kelt el.
Az állás tehát jelenleg 2:1 a Sony javára, a Microsoft pedig utoljára az Xbox 360-al volt képes felvenni a versenyt a PlayStation-nel. Akkortájt a PlayStation 3 a jóval borsosabb ár, illetve a majd egy éves késés miatt sokáig alulmaradt riválisával szemben. 2013-ban aztán fordított a Sony, a jobb kommunikációnak és a kedvezőbb árazásnak köszönhetően. Nem beszélve az olyan exkluzív, kizárólag PlayStation-ön játszható címekről, mint a God of War, Horizon Zero Dawn, Detroit: Became Human, Ghost of Tsushima, Spider-Man vagy épp a saját műfajában csúcsteljesítménynek számító The Last Of Us.
Új időknek új dalai
Ugyanakkor, míg 2013-ban a játékosok szemében a nagyobb kínálat, az exkluzív címek és a teljesítmény volt a döntő, addig az elmúlt 7 év során nemcsak a játékpiac, de a játékosok igényei is megváltoztak. Így többnyire a közösségi élményre, az online multiplayerre helyeződött a hangsúly, a játékosok nagy részének pedig már kevésbé számított a grafika, a játékmenet vagy épp a történet kidolgozottsága.
Az évek alatt ráadásul egyre elterjedtebbek és népszerűbbek lettek az úgynevezett free-to-play játékok, amelyeket alapból ingyen lehetett játszani, viszont a későbbiekben már fizetni kellett a fejlesztésekért, új pályákért vagy épp a továbbhaladásért. Megjelentek a mikrotranzakciók és a fő játékokból kivágott, utólag külön értékesített letölthető tartalmak (DLC).
Erre az egész jelenségre pedig tökéletes példa a Fortnite című játék, amely ma kétségkívül az egyik legnépszerűbb cím a videojátékos piacon.
Mindeközben megkezdődött egyfajta "felbontásháború", avagy a két konzolgyártó őrült versenybe kezdett egymással, hogy gépeikből minél nagyobb teljesítmény tudjanak kisajtolni. Ekkortájt váltak fontossá az olyan tulajdonságok, mint a 4K felbontás támogatása, vagy a minél magasabb és stabilabb képfrekvencia (pl. 60 képkocka/másodperc - angol rövidítése ‘fps’). Ezért aztán 2016 és 2017 környékén érkezett egy ráncfelvarrás a PS4 Pro és az Xbox One X személyében, amelyek értelemszerűen erősebb hardverrel rendelkeztek. Így érkezünk tehát el 2020 novemberéhez, a PlayStation 5 és az Xbox Series X megjelenéséhez.
Az Xbox Series X papíron erősebb processzorral, 1TB belső tárhellyel és 16 GB memóriával (RAM) rendelkezik. A konzol kompatibilis az összes korábbi generációval, így akár Xbox One, Xbox 360 és az eredeti Xbox-ra készült játékokkal is játszhatunk rajta.
A PlayStation 5 processzora és grafikus egysége papíron gyengébb, ugyanakkor a dinamikusan változó órajel akár még jobb teljesítményt is hozhat a Sony konyhájára. Szintén 16 GB memóriával, ugyanakkor kisebb (825 GB), ám gyorsabb belső tárhellyel rendelkezik, melynek eredménye a töltési időknél látszódhat majd meg.
Mindkét konzol támogatja a natív 4K és 60 képkocka/másodperc, illetve a 8K - 120fps felbontást is.
Az Xbox Series S ugyan a nagyok ligájában indul, specifikációiban azonban jóval gyengébb a két fő konzolhoz képest (és a 3 évvel ezelőtti, ráncfelvarrott One X-hez képest is). Mindössze 10 GB RAM és 512 GB-os háttértárral rendelkezik, a 4K helyett pedig csupán az 1440p-s képernyőfelbontást támogatja.
Akit még jobban érdekelnek a részletek, az itt böngészhet.
Kicsi a bors, de erős
Mint azt a bevezetőben már említettük, a Microsoft egy érdekes stratégiai döntést hozott az új konzolgeneráció kapcsán: a valóban “nextgen” Series X mellett piacra dobtak egy mindössze 299 eurót kóstáló gépet is, a Series S-t.
A Series X, azaz a fő új generációs konzol papíron egyértelműen erősebbnek tűnik, mint a rivális PlayStation 5, egyes vélemények szerint a redmondi cég valóságos monstrumot épített. Ha valóban így van, akkor azt nagyon ügyesen csinálták, tekintve a konzol méreteit.
Beszéljünk egy kicsit az olcsóbb Xbox-ról, amely a gyengébb hardver mellett lemezmeghajtót sem kapott - így aki az olcsóbb új generációs Xbox-ra pályázik, annak érdemes tisztában lennie ezzel. A Microsoft egyértelműen azoknak szánja a kisebb konzolt, akik elsősorban digitális játékokat szeretnének vásárolni, vagy már meglévő digitális könyvtárral rendelkeznek, akár a korábbi generációkból visszamenőleg.
A Microsoft egyik nagy dobása (továbbra is) a visszafelé kompatibilitás, melynek értelmében a 2020-ban megjelenő negyedik generációs konzolon akár olyan játékokkal is játszhatunk, amelyek még a kétezres évek elején, a legelső Xbox-ra jelentek meg.
Itt jön képbe a pár éve már működő Xbox Game Pass, amely a Microsoft előfizetéses, felhő alapú szolgáltatása, és egyik nagy fegyvere a Sony ellen. Röviden: havi 10 euróért hozzáférést kapunk több mint 100 játékhoz, amelyek közt régebbi és újabb címek is megtalálhatók. Gyakorlatilag tehát ugyanúgy működik, mint a Netflix, csak itt filmek és sorozatok helyett videojátékokhoz férhetünk hozzá. Innen nézve pedig máris értelmet nyer az olcsóbb Series S beszerzése.
Vissza a jövőbe
Avagy nagy teljesítmény, egy nagyon nagy konzolban. A PlayStation 5 valóban méretesre sikeredett a maga 4,5 kg-os súlyával és közel 40 centis magasságával. Emellett megjelenésében egészen futurisztikusnak hat, tekintve, hogy a Sony három generációt követően szakított a teljesen fekete dizájnnal, és új generációs konzolját egy impozáns fekete-fehér köntösbe bújtatta.
Ugyanakkor nemcsak a fő konzol, de a DualShock névről DualSense-re keresztelt kontroller is megváltozott. Az új vezérlő precíz rezgőmotorokkal, új mikrofonnal, valamint a megszokott touchpad-del és hangszóróval rendelkezik. Emellett a DualSense adaptív ravaszavainak köszönhetően a Sony még élethűbb játékélményt kínál - lövöldözős játékoknál a ravaszok például visszarúgnak majd, a kontroller tehát érzékelni fogja, milyen típusú játékkal játszunk.
Ahogy azt a fenti összehasonlításban már láthattuk, teljesítmény tekintetében a Sony elsősorban az okos tervezésre helyezte a hangsúlyt. Fontos megemlíteni még, hogy az új PlayStation-ből is létezik egy olcsóbb változat: ez a PS5 Digital Edition, amely nevéből következően nem rendelkezik lemezmeghajtóval, így csak digitális játékokat képes futtatni.
A PlayStation vonzerejét ezúttal is az exkluzív játékok növelhetik majd. Többek közt bejelentettek már egy új God of War címet, érkezik a Horizon Forbidden West, a Gran Turismo 7, valamint a Hogwarts Legacy, amely a Harry Potter univerzumból ismert Roxfortban játszódik majd, az 1800-as években.
Nagy teljesítmény, kevés játékkal
Talán az idei szokatlan év, vagy az idővel való versenyfutás miatt, de az új konzolgeneráció összességében nézve nagyon kevés nyitócímmel indul. A videojátékos szlengben csak launch címekként emlegetett játékok elsősorban az új konzolokban rejlő teljesítményt hivatottak megmutatni. Az előző generáció 7 éve olyan játékokkal érkezett, mint a Forza Motorsport 5, a DriveClub, a Killzone: Shadow Fall, a Dead Rising 3 vagy épp a Ryse: Son of Rome.
Idén azonban csak a Sony ad ki valódi launch címet, egy új Pókember játékot, a Spider-Man: Miles Morales-t. Sokan idesorolják még a novemberben érkező Assassin’s Creed: Valhalla című játékot is, amely mindkét konzolra érkezik, azonban nem tekinthető klasszikus launch címnek. Hogy ezt a problémát kiküszöböljék, a Sony és a Microsoft grafikai és teljesítménybeli frissítéseket adott ki több, korábbi játékhoz, amelyek az előző generációra jelentek meg.
Az új konzolok érkezésével várhatóan csökkeni fog a régi gépek ára, így felmerül a kérdés: megéri-e beszerezni egy PlayStation 4-et vagy egy Xbox One-t 2020 végén? A válasz az, hogy megéri. Persze a két cégóriás érdeke mindenképp az lesz, hogy az emberek az új konzolokat vegyék meg, de az előző generáció legalább 2 évig még biztosan támogatva lesz, és új játékok is érkeznek majd rá. Ráadásul a korábban már említett ráncfelvarrás miatt ez a két év akár tovább is tolódhat.
Azt pedig, hogy az új konzolok milyen teljesítményre lesznek képesek, az idő fogja eldönteni, ahogyan azt is, hogy ki nyeri majd az új generáció konzolok viadalát.
(Képek: PlayStation Blog; Microsoft; Statista)
