A majomhimlőt könnyű összetéveszteni egy gyakori betegséggel. Milyen tüneteket okoz az övsömör?
Az övsömör egy gyakori, igen fájdalmas fertőző betegség, mely az idegeket, illetve a bőrt érinti, és jellegzetes kiütésekkel jár.
Hátterében ugyanaz a vírus áll, mely a bárányhimlőt is okozza – ez azt jelenti, hogy az övsömör is igen fertőző?
Az övsömör tulajdonképpen a bárányhimlő vírusának "fellángolása": a vírussal való első kapcsolat eredménye, ám a vírus megmarad a szervezetünkben, még a gyógyulás után is. A varicella-zoster vírus néhány idegdúcban inaktívan megbújhat, és évek, évtizedek után újabb betegséget okozhat: ez az övsömör. Más herpeszvírusokra is jellemző ez az inaktív lappangás: az ajakherpesz például néhány embernél többé-kevésbé rendszeresen megjelenhet, stresszesebb időszakokban vagy akkor, ha az immunrendszer legyengül.
Az övsömör és a majomhimlő is hólyagos kiütéseket okoz, de az eloszlásukban vannak különbségek. A majomhimlő esetében a hólyagok az egész testen, míg az övsömör esetében jellemzően csak egy keskeny csíkban jelentkezhetnek.
Ráadásul az övsömört a herpeszvírusok családjába tartozó varicella zoster vírus, a majomhimlőt pedig a poxviridae családba tartozó majomhimlő vírus okozza.
A válasz erre a kérdésre nem egészen egyértelmű. Az övsömört okozó vírussal általában gyermekkorban találkozunk, ráadásul a vírus igen fertőző: a már fertőzött személyekkel való kontaktus az esetek 90 százalékában megbetegedéssel jár együtt. Az övsömör pedig tulajdonképpen azoknál jelentkezhet, akik egyszer már átestek a bárányhimlőn. Ezért tartják a bárányhimlőt a gyermekek, az övsömört pedig a felnőttek, idősebbek betegségének, a felmérések szerint az övsömörös esetek nagy része az ötven év felülieket érinti.
A varicella-zoster vírusa elsősorban a bőrön megjelenő kiütésekből, hólyagokból származó folyadékkal terjed; de az övsömör kevésbé fertőző, mint a bárányhimlő, és nem adhatjuk át a vírust másoknak a bőrtünetek megjelenése előtt, illetve, ha a kiütéseken már kialakult a keményebb var.
Tulajdonképpen mindenkinél kialakulhat övsömör, aki átesett a bárányhimlőn. A betegség fellángolása általában az immunrendszer legyengülésével hozható összefüggésbe, vagyis aki egyébként is betegebb, stresszesebb életet él, esetleg olyan krónikus betegséggel küzd, mely az immunrendszer működésének zavarával jár együtt. Bizonyos gyógyszerek (pl. az úgynevezett immunoszupresszív szerek) is növelhetik az övsömör kialakulásának rizikóját.
Szerencsére, nagyon ritka, hogy valakinél kétszer (esetleg háromszor) is kialakuljon az övsömör, vagyis ha egyszer már "átestünk" rajta, akkor valószínűleg nem veszélyeztet minket többet ez a betegség.
