A mai nap született a világhírű magyar matematikus, Bolyai Farkas

Bolyai Farkas tanulmányait a nagyenyedi kollégiumban folytatta, ahol korán kitűnt zseniális számolási képességeivel. Ezenkívül jól írt, verselt, festett és zenélt, majd amikor báró Kemény Simon támogatásával és annak fiával a kolozsvári református kollégiumba került, színészkedett is. S mindemellett még arra is jutott energiája, hogy kilenc nyelven is megtanuljon.

Ifjabb Kemény Simonnal, akiben élethosszig tartó hű barátra és támogatóra talált, együtt mentek külföldi tanulmányútra, előbb Jénába, ahol többek közt J. G. Fichte előadásait hallgatták, majd Göttingenbe, ahol Bolyai Gaussal került baráti kapcsolatba.

1779-ben visszatért Kolozsvárra, feleségül vette Benkő Zsuzsannát, akitől 1802-ben született a később szintén világhírű János fiuk, akit az apa maga készített föl a matematikusi pályára. Első felesége hosszú betegség után 1821-ben hunyt el. Második feleségével Marosvásárhelyre költözött, de 1833-ban őt is elveszítette. Fia, János katonai mérnök lett, de egy baleset miatt nyugdíjazták, és ekkor apjához költözött.

Szenvedélyes természetük és gyakori nézeteltéréseik miatt nem sokáig maradtak együtt.

Kapcsolatuk azonban a különköltözésük után se szakadt meg, sűrűn leveleztek elméleti kérdésekről is.

Bolyai Farkas 76 évesen hagyta abba a tanárkodást, de tovább gazdálkodott és kertészkedett. Amikor azonban unokáját és barátját, Gausst is elveszítette, már csak a halál gondolata foglalkoztatta. 1856 november 20-án hunyt el agyvérzésben. Végrendeletében elutasította az egyházi temetést, de még a gyászbeszédet és síremlék állítását is, csak egy pojnik almafát kért ültetni a hantjaira. Aki pedig részt kívánt venni a temetésén, annak inkább két szabad órát hagyományozott ahelyett.

Bolyai Farkas sokoldalú tehetség volt, több elméleti és gyakorlati tudományágban és a pedagógiában, a néprajzban és a művészetekben is jelentőset alkotott. Euklidész ötödik posztulátumával, a párhuzamossági axiómával még Göttingenben kezdett foglalkozni, és eredményeit megküldte Gaussnak, aki megkérdőjelezte azokat. A Tentamen című (a temptamen latin szó jelentése: próba, kísérlet vizsgálat) fő művét Bolyai maga adta ki két kötetben 1832-33-ban, melyben kölcsönösen független axiómákból vezeti le az aritmetika és a geometria összefüggéseit. Bolyai korát megelőzően több matematikai alaptételt elsőként fogalmazott meg.

Nevét a hajdani marosvásárhelyi református gimnázium, ma líceum mellett egy kisbolygó is viseli. Az épület előtt álló fiával közös szobruk Izsák Márton műve (a korabeli rajzról mintázva; Jánosról viszont sajnos nem maradt fenn kép). Bolyai Farkas művét a fia, János folytatta és teljesítette ki zseniálisan. Németh László drámát írt a kapcsolatukról.