A magyarországi meteoritkutatás kiemelkedő egyénisége
A Felvidék sok kiváló tudósember szülőföldje. A következőkben a november 6-án századik születésnapját ünneplő Kubovics Imre geológus munkásságát szeretném bemutatni.
Dr. Kubovics Imre 1925. november 6-ára virradóra a mátyusföldi Nagymácsédon látta a napvilágot egy kisparaszti családban.
Elemi iskolai tanulmányait 1932–1940 között szülőfalujában végezte, ezt követően előbb a galántai polgári iskolában, majd az érsekújvári kereskedelmi iskolában tanult. Hogy nem volt gimnáziumi érettségije, az később kisebb nehézségeket okozott az egyetemi tanulmányai megkezdésében. De addig még sok minden történt az életében.
Eleinte az amerikai hadsereg gondoskodott róluk, majd társaival együtt átadták őket a franciáknak, akik már korántsem viszonyultak hozzájuk olyan emberségesen. Alig biztosítottak számukra ellátást, de éjszakánként, ha valamilyen hangoskodást hallottak a szálláshelynek kijelölt hodályban vaktában leadott puskalövésekkel igyekeztek rendet teremteni.
A falu időközben ismét Csehszlovákia része lett és a magyarokra újabb, addig elképzelhetetlen megpróbáltatások vártak. Kubovics Imre ennek ellenére igyekezett tovább képezni magát és Nagyszombatban egy szlovák kereskedelmi iskolában próbált szerencsét, de magyar nemzetisége miatt elutasították a jelentkezését. Az egyik tanár ugyan jelezte, ha szlovák nemzetiségűnek vallaná magát, akkor felvennék, de ő erre nem volt hajlandó, és inkább Magyarországra szökött.
Ozogány Ernő a Katedra újságban a professzor úrról megjelent cikkében azt írja, hogy Párkányban egy vonatszerelvény mozdonyának széntárolójóban megbújva sikerült átjutnia Magyarországra valamikor 1945 végén és Dél-Komáromban folytatta tanulmányait. 1946–1947 között végezte el az iskolát és kereskedelmi érettségit szerzett. Közben néhány érdekes könyv is a kezébe került, amelyek a földtudományok felé terelték az érdeklődését. A már említett interjúban beszélt a kassai születésű Mauritz Béla (1881–1971) mineralógus egyik munkájáról is. Róla azt kell tudni, hogy 1944 őszén, a nyilasuralom idején a Budapesti Tudományegyetem rektorhelyetteseként megakadályozta, hogy az intézményt Németországba költöztessék.
Egy másik tanára is nagyon fontos szerepet játszott az életében. Ő Szádeczky-Kardoss Elemér (1903–1984) geológus, geokémikus, petrográfus volt. Kubovics Imre később elsősorban a Mátra geológiájának tanulmányozása során szorosan együttműködött egykori professzorával, aki már egyetemistaként is segítette őt, amikor ösztöndíja mellett egy anyagi juttatással járó demonstrátori munkát is szerzett számára: gyógyszerészhallgatóknak tartott ásványismereti előadásokat. Szádeczky-Kardoss egyébként nem szerette, ha megbírálták, de Kubovicstól még ezt is eltűrte, ami nemcsak a köztük kialakult jó viszonyról tanúskodott, hanem egyfajta elismerése is volt a tanítvány tudományos képességeinek.
A geológusi diploma megszerzését követően Kubovics Imre az egyetemen kezdte önálló tudományos pályáját és lényegében 1954–1993 között az ELTE kőzettani-geokémiai tanszékén haladt felfelé az oktatói ranglétrán a tanársegédi tisztségtől egészen tanszékvezetői professzorságig. Ez az út azonban korántsem volt olyan akadálymentes, ahogy azt sejthetnénk, mivel Kubovics Imre mindezt pártonkívüliként tette meg, és volt időszak az 1980-as években, amikor egy, általa csak „matematikai lobbinak” nevezett csoport (hogy kik is lehettek valójában, azt az interjúban nem árulta el) igyekezett minden áron keresztbe tenni egyetemi karrierjének. Tanszékvezetői kinevezését is hónapokig akadályozták, de az a szakmai közösség, amely ismerte – és elismerte – munkásságát rendre őt szavazta meg túlnyomó többséggel a betöltendő posztra.
Az 1960-as évek második felétől érdeklődése a kísérleti magmás kőzettan felé fordult, és az általa létrehozott petrurgiai laboratóriumban (ahol ömlesztik, majd újrakristályosítják a kőzeteket) végzett kísérletek számos elméleti és gyakorlati probléma megoldásához járultak hozzá. A laboratórium több mint 20 éves működése során az olvadékszerkezettel foglalkozó egyetemi doktori disszertációk születtek, és Kubovics Imre is e témakör részletes feldolgozása alapján nyerte el a földtudomány doktora tudományos fokozatot. A kísérleti munkák a gyakorlatban hasznosítható eredményekhez, nemzetköz szabadalmakhoz is vezettek.
Kubovics Imre az 1980-as évektől az addig kevésbé feldolgozott magyarországi mezozoos magmás kőzetek petrográfiai-geokémiai vizsgálatával is foglalkozni kezdett, amely Magyarországon korábban nem ismert kőzettípusok kimutatásához vezetett. Ezek a kutatások jelentős mértékben hozzájárultak a Kárpát-medence magmás fejlődésének, magmatektonikai helyzetének, a kéreg–köpeny kapcsolatoknak a megértéshez.
A meteoritok kutatását a professzor úr azért is fontosnak tartja, mert ezek a világűr különböző tartományaiból és objektumairól érkező égitestek egyfajta üzenetet is hordoznak, arról „tájékoztatják” a tudósokat, hogy milyen anyagokból épül fel a világegyetem a Naprendszer bolygóitól kezdve egészen a távoli galaxisokig bezárólag.
Kubovics professzor az 1989-es rendszerváltást követően 1993–1994 között az Antall- majd a Boros-kormányban a felsőoktatást felügyelő helyettes államtitkári posztot is betöltötte. Ez talán valamilyen elégtétel is volt számára azokért a hercehurcákért, amelyeket a Kádár rendszer utolsó évtizedében el kellett viselnie.
Az elmúlt évtizedekben számos kitüntetést kapott, de talán arra a legbüszkébb, hogy 80 éves korában, 2005-ben szülőfaluja díszpolgári címmel tisztelte meg. Mint az említett interjúban elmondta egy falujabeli kutatóvegyész volt a szorgalmazója ennek, de név szerint nem említi. E sorok írója akkor szintén ott volt ezen az eseményen Nagymácsédon, ezért tudja, hogy a ma Somorján élő dr. Bánki Gyuláról van szó, aki a múlt század nyolcvanas éveiben néhány témában együttműködött a professzor úrral.
Kubovics Imre rendszeresen hazalátogat a halottak napja táján, hogy virágot helyezzen el szülei és rokonai sírján, és amikor Nagymácsédról kérdezik, csakis a legnagyobb szeretettel emlékezik felnevelő falujáról, az egykor ott élt ismerőseiről.
Olvasóink nevében mi is boldog születésnapot és jó egészséget kívánunk a professzor úrnak.
