A magyarok félnek a daganatos megbetegedésektől, mégsem járnak szűrővizsgálatokra - derül ki egy felmérésből

Az esemény szervezőinek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint "a felmérés lesújtó képet ad a magyarok rákprevenciós attitűdjéről, és részben magyarázza, hogy miért vagyunk világelsők számos daganatos megbetegedésben".

- emelték ki.

Hozzátették, hogy a férfiak, a 39 év alattiak, valamint a nyolc általánost végzettek jelentősen magasabb arányban hagyják ki a vizsgálatokat, mint a többi csoport.
A kutatásból kiderül, hogy a diplomások áldoznak a legtöbb pénzt erre.

A szűrővizsgálatok országszerte elérhetőek az állami intézményekben, vagyis aki akar, az anyagi lehetőségektől függetlenül el tud menni ezekre a vizsgálatokra - idézték a közleményben Farczádi Enikőt, az Affidea Magyarország onkológusát. A szakember a kerekasztal-beszélgetésen felhívta a figyelmet arra, hogy

a tumorhoz vezető állapot szűréssel felderíthető, és minél korábbi stádiumban veszik észre a daganatot, annál nagyobb az esély arra, hogy eredményesen gyógyítható.

Idézték Bányai Éva Széchenyi-díjas pszichológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) oktatóját, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a stressz gyengíti az immunrendszert, amely így "nagyobb eséllyel ad lehetőséget a rákos sejtek burjánzásának".

Kiderült a kutatási eredményekből az is, hogy a passzív dohányzók nem járnak tüdőszűrésre, az aktív dohányzók nem akarnak leszokni - közölték. Az is írták, hogy a nők közel fele évente jár tüdőszűrésre, míg a férfiaknak csak harmada. Tüdőszűrés 40 éves kortól évente javasolt azoknak is, akiknél nincs magas rizikó a tüdőrák kialakulására vonatkozóan - hangsúlyozták.

A közlemény szerint melanómaszűrésre 30 éves kor fölött évente ajánlott járni.

A nőknek a mammográfiai vizsgálat 45 és 65 éves kor között kétévente, a méhnyakrák-szűrés 21 éves kortól három évente ajánlott.

A férfiaknak 50 éves koruk felett a rendszeres prosztatavizsgálat és a vastagbéldaganat szűrése javasolt.