A magány a dohányzásnál is károsabb
Néhány évtizeddel ezelőtt azokat a nőket, illetve férfiakat, akik bizonyos életkorig nem kötöttek házasságot, vagy csak egyedül éltek, vénlánynak, agglegénynek nevezték. Az elmúlt évtizedekben, a jelenség mind gyakoribbá válásával egyidejűleg, erre az állapot leírására egy új kifejezés honosodott meg, a szingli. Bár az angolból átvett szingli első hallásra jóval kevésbé rosszalló, mint például a vénlány, de használata csak elfedi, ám el nem tünteti az egyedüllétet és a magányt, amit az emberek döntő többsége hosszú távon képtelen elfogadni.
Az egyedüllét azon felül, hogy huzamosabb idő után szinte mindenki számára kellemetlen, bizonyítottan egészségtelen is. Ezt az Oxford Egyetem OUP International Journal of Epidemiology című orvosi folyóiratában megjelentetett kutatási eredmények is alátámasztják. A lapban publikált eredményekből kitűnik, hogy az egyedülálló életforma még károsabb hatással van az ember szervezetére, mint a dohányzás.
A hivatkozott kutatás során egyebek mellett kimutatták, hogy a társtalanok halálozási esélye jelentősen nagyobb volt, mint a házasoké. Kopp Mária pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének egykori tudományos igazgatóhelyettese a téma kapcsán megállapította, a család jelentős testi és lelki egészségvédő faktornak számít. Ha az ember családban él, az mind testi, mind lelki életére többnyire jó hatással van. Ezekből pedig egyenesen következik, hogy mind szellemi, mind testi egészségünk érdeke az lenne, ha a házasság és a családalapítás újra "divatos" lenne.
Az elmúlt évtizedek, de leginkább a rendszerváltoztatás utáni időszak trendjei azonban még véletlenül sem mutatnak erre utaló jeleket.
A Stat.dat legutóbbi, a 2018-as évre vonatkozó statisztikai adatai szerint Szlovákia felnőtt lakosságának nagyobb hányada él egyedül, számuk mintegy százezerrel haladta meg a házasságban vagy élettársi kapcsolatban élőkét. A statisztikai adatokból az is kiderült, hogy a magányosan élők között a férfiak aránya magasabb. A házasságban élők aránya az ezredfordulótól gyakorlatilag szinte folyamatosan csökken, s ez a leginkább a fiatalabb korosztályoknál figyelhető meg, ahol a jelenséget még karakteresebbé teszi a párválasztás későbbre tolódása. A helyzetet jól érzékelteti, hogy a huszonéves korosztályban az ezredfordulótól 2018-ig tizedével csökkent a házasságban élők száma.
