A Lyme-kór
A meleg nyárelő és nyárutó a kullancscsípések időszaka. A kullancsok által terjesztett, vírus eredetű agyvelőgyulladásról pár héttel ezelőtt írtam. Az ugyancsak veszélyes betegséget, a Lyme-kórt szintén a kullancsok terjesztik. Manapság rengeteget lehet olvasni róla, hiszen a divatot diktáló popsztárok, hírességek is átestek e nehezen észrevehető, sok bosszúságot okozó nyavalyán. Lássuk, mit érdemes tudnunk róla.
A kullancsok nem szeretik a kánikulát, a nagy hőség elől a földbe bújnak. A kora nyári, valamint az augusztus végi, szeptemberi időszak kedvez nekik. Erdei tisztásokon heverészve, természetjárás közben könnyen összeszedhetünk kullancsot. Érvényes ez a kutyánkra is. Rendszerint a magasabb szárú füves, bozótos, bokros területeken, esetleg vízparton lehet számítani rájuk. Tempós erdei séta során ritkábban futunk beléjük, de azért az erdő mélyén sem árt az óvatosság.
Fajuk szerint különféle baktériumokat hordozhatnak. Nálunk a leggyakoribb a közönséges kullancsnak nevezett faj, amely populációjának tekintélyes hányada mára átfertőződött a Lyme-kórt okozó baktériumokkal.
Ezek a baktériumok más kórokozók, mint az agyvelőgyulladást okozó vírus. Ezért emlékeztetem olvasóinkat, hogy a kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás elleni védőoltás nem véd a Lyme-kórtól!
Sokkal nagyobb az esélye, hogy a kullancs, amely megcsípett bennünket, a Lyme-kór baktériumait hordozza, mint az agyvelőgyulladást okozó vírust.
Ezek a baktériumok a Borrelia nemzetségbe tartoznak, nagyon érdekes, kinyúlt rúgó alakú egysejtűek. Egy francia biológus, Borrel után nevezték el őket, aki először különítette el ezeket egy nagyon hasonló kinézetű másik baktériumtól, a szifilisz kórokozójától. A kullancsok további baktériumokat is hordozhatnak, például a Bartonella vagy a Babesia nemzetség tagjait. Ezek a maláriához hasonló betegséget, veseelégtelenséget, szívbelhártya-gyulladást vagy például ízületi gyulladást okozhatnak. Inkább a kutyákra és a macskákra veszélyesek, emberek körében a súlyos immunkárosodással élők (mint az AIDS-ben szenvedők) lehetnek veszélyben.
A Lyme-kór alattomos betegség, évekig megkeserítheti az életünket. A kullancscsípést sokan nem veszik észre. Kirándulás után ezért mindig nézzük át a hajlatainkat, a fejbőrünket.
Az első napon alig van esélye, hogy a vérünket szívó kullancs megfertőz bennünket, a harmadik napon annál inkább.
Előzzük meg a kullancscsípést! Tűrjük be a nadrág szárát a zokniba, a trikót a nadrágba. A kullancsriasztó készítmények is segíthetnek, de nem garantálhatnak teljes védelmet. Ha mégis észrevesszük a vérszívót, minél előbb távolítsuk el.
Gyógyszertárakban is kapható egy egyszerű műanyag csipesz, amely segít a kullancs eltávolításában, de erre nincs is szükség.
Fogjuk meg akár körömmel, minél közelebb a fejéhez, és egyetlen határozott mozdulattal távolítsuk el. Nem kell csavarni, tekerni. Tilos alkoholos fertőtlenítőt vagy más krémet használni!
Ilyenkor ugyanis a haldokló vérszívó belénk üríti a gyomortartalmát, benne a kórokozókkal. Nem kell megijedni, ha leszakad és bent marad a feje, ez pár nap múlva magától kilökődik. Az eltávolított kullancsot fölösleges Borrelia burgdorferi kimutatására árult gyógyszertári teszttel ellenőrizni. Ennek pozitív eredménye nem jelenti az ember fertőzöttségét, a negatív eredmény pedig hamis lehet. Inkább a tünetekre érdemes odafigyelni.
A kullancscsípés vagy a beszakadt fej körüli bőrpír önmagában normális, további teendőt nem igényel, ha nem nő 5 centiméternél nagyobb átmérőjűre.
Kullancs felismerése nélküli esetben a 8 centimétert meghaladó bőrpír gyanús. A korai Lyme-kórra jellemző, céltáblaszerűen terjedő bőrpír azonban nem minden esetben alakul ki.
Ha mégis, a csípésből indul ki, és akár hátunk közepén is lehet, bár leggyakoribb a térd környékén. Ilyenkor egyértelmű a diagnózis. A terjedő bőrpír esetében, vagy a kullancscsípést követő láz, fáradékonyság, idegrendszeri panaszok esetén orvoshoz kell fordulni.
Gyermekeknél előfordulhat, hogy az arcon, a fültől az orr felé haladó gyulladásos csíkként jelenik meg a Lyme-folt.
Ez az arcideg érintettségét jelzi, és gyors kezelésre van szükség. Ezenkívül a csípést követően influenzaszerű tünetek (fáradtság, fejfájás, ízületi fájdalmak, nyirokcsomó-megnagyobbodás, láz) is felléphetnek.
A fertőzés korai szakasza sok esetben tünetmentes.A fertőzés hónapokkal később érintheti a bőrt, az ízületeket, a szívet, az idegrendszert.
Fájó térd, egyéb ízületi fájdalmak, szívdobogásérzés, ritmuszavarok, a szem kötőhártya-gyulladása, koncentrációs zavarok, arcidegbénulás, agyhártyagyulladás, végtagi gyengeség és egyéb idegbénulások fordulhatnak elő; bőrpír még ebben a stádiumban is lehet, sőt testszerte előfordulhat.
A tünetek sok esetben nem tipikusak, ezért nem gondolva a betegségre, nem kezelik azokat. Kialakulhat a harmadik, akár évek múlva jelentkező legsúlyosabb szakasz is. Erre jellemző a végtagok égő jellegű fájdalma, vándorló zsibbadások, rovarmászás érzése, álmatlanság, hangulati zavarok, a hajdani csípéshez közeli bőrterület elvékonyodása, sorvadása. A Lyme-kórt kísérő ízületi gyulladás általában egyszerre egyetlen ízületet érint, nagy duzzanattal, de enyhe fájdalommal.
A Lyme-kórt nehéz diagnosztizálni, ráadásul manapság sok kóklerbe is belefuthat az ember, akik korábbi, maradvány nélkül átvészelt Borrelia-fertőzésre akarják ráhúzni az aktuális tüneteket.
A Lyme-kórnak a kezelése is nehézkes, megfelelő antibiotikumokra van szükség, ám a feleslegesen, valóban aktív fertőzés nélkül szedett gyógyszerek csak mellékhatásokat okoznak.
A sok kálvária elkerülése érdekében előzzük meg a betegséget, ügyelnünk kell a kullancsokra!
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/22. számában.
