2025. június 21., 14:33

A „kolibri” rovar

A szendereknek a világon több mint nyolcszáz faja létezik, tájainkon vagy húsz fordul elő. Rendkívül jó repülők, egyes fajok több ezer kilométert is megtesznek, sok közülük védett. A kacsafarkú szender pedig mindenképpen különleges, hiszen a kolibrifélék módjára lebeg.

kacsafarku_szender-wikipedia
Galéria
+9 kép a galériában
Kacsafarkú szender
Fotó: Wikipédia

Az allergének egész évben megkeseríthetik egyes emberek mindennapjait, de különösen tavasszal és nyáron kell jobban odafigyelni a természet változásaira. A fák virágzása már mögöttünk van. Egyébként tájainkon három fő pollenszezon van; a tavaszi egészen az év elejétől májusig érezteti hatását az érzékenyebb embereknél, hisz a mogyoró, az éger, a fűz, a nyár, tölgy, kőris, platán, a nyír pollenjeivel tele van a levegő. A második pollenszezonban, amely késő tavasszal, nyár elején tapasztalható, a fűfélék dominálnak egészen október végéig; elég csak a parlagfű okozta bajokat említeni ahhoz, hogy az ember rögtön „képben” legyen. Egész évben viszont, „szezontól” függetlenül más allergének „boldogíthatnak” bennünket, például a poratkák, az állati szőrök és még sorolhatnánk.

levendula
Püspöklila áhítat a tallósi Levandériában
Fotó:  Szomolai Andrea

Most egy, a szívünknek, lelkünknek kedves növény, a levendula nyitogatja csodás szirmait. Ennek kapcsán is meglepődve olvasom több helyen, hogy a növény, sok jótékony hatása mellett, állítólag nem is olyan „ártatlan”. Az Agrárszektor.hu honlapon egy régebbi cikkben közlik, hogy:

Áll a bál a levendula körül: tényleg veszélyes lehet a népszerű gyógynövény? (...) Bizony előfordulhat, hogy egyeseknél allergiás reakciókat vált ki”,

olvasom, s mellette azt is, hogy

a szakirodalom szerint a levendulával kapcsolatban allergiás reakciók csak nagyon szórványosan fordulnak elő”.

S itt most, megnyugodva, le is zárom a témát, amelynek nem vagyok szakavatott ismerője, s annak sem, amiről szösszenetem második részében írnék. Egy kis élőlényről van szó, amely egészen biztosan nem allergiás a levendulára, sőt... Nagy számban ott donganak, döngicsélnek körülötte, s élvezik a nektárját.

kacsafarku-szender-horvat-levente-ng.24.hu_
Kacsafarkú szender
Fotó:  ng.24.hu / Horvát Levente

Kisebb gyerekeknél előfordulhat, hogy ilyentájt, amikor sok minden virágzik, és rengeteg rovar telíti meg a levegőt is, megijednek egy-egy számukra szokatlan, repülő „akármitől”. Sokféle látogatja mostanában a virágzó levendulát a Csallóközben is. Egyre magam is felfigyeltem, s a fürkész könyvek tanulmányozása után végül a net hozta el a bizonyosságot, hogy

ez a kis élőlény igen jámbor, s a gyerekeket valószínűleg elsősorban a szokatlan szárnymozgása és sebes, zúgó repülése riasztja.

Nos, ez a kacsafarkú szender, amely  2021-ben Magyarországon Az év rovara lett. Ő maga a rovarok osztályának a lepkék rendjébe, s ezen belül a szenderfélék családjába tartozik. Neve latinul Macroglossu stellatarum. Nos, a „családfa” ismertetése után néhány szót a külleméről.

Elülső szárnyai barnák, alig észrevehető harántsávokkal, a hátulsók aranysárgák. Az elülső szárny 1,8-2,5 centiméter hosszú. Potrohán feltűnő fekete-fehér farpamacs (»kacsafarok«) van. Ennek segítségével kitűnően tudja kormányozni magát, amikor sebes, zúgó repüléssel a virágok között cikázik.”
kacsafarku-szender-szekesfehervar.hu_
Kacsafarkú szender
Fotó:  szekesfehervar.hu

Megfigyeltem, ahogy a levendulán lakomázik, közben nem kell leszállnia, landolnia egy virágszálon, levélen sem, hisz szárnymozgása olyan, mint a kolibrié, lehetővé teszi, hogy pusztán a szárnyai gyors mozgatásával (akár egy helikopter) stabilan „álljon” meg a virág felett. Mint megtudtam,

a lepke erdei tisztásokon, erdőszéleken repül, de gyakori a kertekben is. Május és november között 2-3 nemzedéke van. Vándorlepke, tájaink egyes szubmediterrán jellegű területein (...) áttelel és állandó. Napközben látogatja a virágokat, kolibrifélék módjára lebeg előttük, és igen hosszú pödörnyelvével szívja a nektárt. Röpte rendkívül gyors. Megfigyelték, hogy négy perc alatt több mint négyszáz ibolyavirágot látogatott meg. Jelentős szerepük van a virágok beporzásában.”

A lepke több szempontból is különleges, elsősorban a „kolibri” jellege miatt, s azért is, mert a szenderfélék legtöbbje éjszakai lepke, ez pedig nappali. Ráadásul küllemében még hasonlít is némely „veszélyes” rovarhoz, de ez az idomulás inkább csak védekezés. Egy szakember írja:

Ezek teljesen úgy néznek ki, mint egy poszméh, egy dongóméh és a szárnyukon sincs ez az összefüggő pikkelytakaró, ami a lepkéknek a hímpora. Hanem még a szárnyuk is még valamennyire ezeknek a nagy méheknek a szárnyához hasonlít, tehát talán védi őket, nem támadják meg annyira a madarak.”
kacsafarku_szender-wiki
Kacsafarkú szender
Fotó:  Wikipédia

 

kacsafarku-szender-horvat-levente-ng.24.hu_
Galéria
+9 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.