A klímaváltozás hozzájárulhatott a gleccseromláshoz
Egy nemzetközi tudóscsoport csütörtökön közzétett tanulmánya szerint a klímaváltozás hozzájárulhatott a nepáli-kínai határon augusztus végén bekövetkezett, gleccseromlás okozta természeti katasztrófához, amelyben több mint 1400 ember vesztette életét és több mint hatezren eltűntek.
A régióban tapasztalt gyors felmelegedés a gleccserek elvékonyodásához, valamint a Himalája alapkőzetébe ágyazódott jég és permafroszt olvadásához vezetett - állapította meg a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi kutatócsoport.
A tudósok szerint a kiugróan magas hőmérséklet teremtett olyan feltételeket, amelyek miatt a mintegy két négyzetkilométernyi sziklafal és gleccserjég leszakadt a Langtang Lirung-hegyről.
Kétség sem férhet hozzá, hogy az éghajlatváltozás szerepet játszott a katasztrófa előfeltételeinek kialakulásában: a permafroszt olvadása, a gleccserek elvékonyodása, továbbá a nagyobb mennyiségű csapadék révén"
- jelentette ki Friederike Otto, a londoni Imperial College klimatológusa.
A tanulmány szerint augusztusban a himalájai régióban az átlaghőmérséklet mintegy 5 Celsius-fokkal volt magasabb a megszokottnál, és a hőmérséklet emelkedéséből 1,5 Celsius-fokot a klímaváltozás okozott. A kutatók megállapították, hogy a tavaly októberben és novemberben leesett szokatlanul nagy mennyiségű hó az olvadékvíz mennyiségét is megnövelte az idő melegebbre fordultával, és ez hozzájárulhatott a gleccser összeomlásához.
A régió gleccserei 2000 óta évente mintegy fél méterrel vékonyodnak, ami megváltoztatja az alapkőzetre nehezedő nyomást. A sziklafal szilárdságát pedig valószínűleg az olvadó permafroszt is meggyengítette.
A tanulmány szerzői emlékeztettek rá, hogy a hegyet 2015-ben 7,8 erősségű földrengés rázta meg, ami gyengítette az alapkőzetet, és ez szintén szerepet játszhatott az augusztusi természeti katasztrófában, ugyanakkor hozzátették, hogy a földrengés pontos hatása nem tisztázott.
A nepáli katasztrófával kapcsolatos vizsgálat összegzéseként a tudósok kiemelték, hogy egy geológiai szempontból sérülékeny lejtőről volt szó, amelyet meggyengített a 2015-ös földrengés, és stabilitását tovább rontotta a gleccserek és a permafroszt visszahúzódása, valamint az összeomlást megelőző időszakban tapasztalt rendkívüli meleg és a túlzott mennyiségű olvadékvíz.
A tanulmány nem állapította meg, hogy az összeomlás az éghajlatváltozás hatásai nélkül is bekövetkezett volna-e. A kutatók ugyanakkor arra a következtetésre jutottak, hogy a felmelegedés felerősített számos olyan folyamatot, amelyek az évtizedek során csökkentették a lejtő stabilitását.
A kockázat csökkentése érdekében ebben a régióban a legfontosabb lépés a globális hőmérséklet emelkedéséhez vezető fosszilis tüzelőanyagok használatának gyors megszüntetése"
- mondta Otto.
Mindazok a folyamatok, amelyekről beszéltünk - a permafroszt olvadása, a gleccserek olvadása, és a többi - csak súlyosbodni fognak. Ez pedig azt jelenti, hogy az ilyen események egyre gyakoribbá válnak"
- figyelmeztetett a klímatudós.
