A kiborgoké a jövő?
Az emberiséget mindig is izgatta az ismeretlen meghódítása. Ez a tudomány művelésének is az egyik mozgatórugója. Az ismeretlenhez hasonlóan izgalmas kérdés a testünk fölötti uralom érvényesítésére – urambocsá! –, tökéletlenségeinek, rövid életének kiküszöbölésére irányuló szándék. A kiborg, vagyis az emberi szervezet és a gépi szerkezet ötvözete lenne a megoldás?
Kínában 2018-ban derült ki, hogy genetikailag módosított emberi ikerpár született. Az eset nagy port kavart, a fő felelősnek kikiáltott Ho Csian-kujt börtönbe küldték, de azóta már kiszabadult. A genetikai beavatkozás célja az volt, hogy a HIV-vírusnak ellenálló embert hozzanak létre. Úgy tűnik azonban, hogy nem volt teljesen sikeres a beavatkozás, mert olyan veszélyforrást ültetett el az ikrek szervezetében, amely másfajta betegségek esetén az immunválaszt gyengítheti. Az ehhez hasonló, öröklődő, azaz az ivarsejteket, petesejteket is érintő genetikai beavatkozások óriási kockázatokat rejtenek, mert alig ismerjük a következményeket. Az etikai problémák mellett tehát biológiai oldalról nézve sincs sok értelme az ilyen manipulációknak, az úgymond tökéletesebb, nemesebb emberváltozat kreálása céljából.
A nem öröklődő jellegű génterápia mára a mindennapok részévé vált. A világ legdrágább gyógyszerei ritka, ám halálos betegségekre hoztak gyógyírt, például a Zolgensma a gerincvelői eredetű izomsorvadásra, a Lenmeldy pedig a metakromatikus leukodisztrófiára. Ezek esetében az idegsejtekben van a zavar, s mivel nem osztódó sejtek, könnyebb génterápiát végezni bennük, mint más osztódó sejtjeinkben.
Érdekesebb a kiborgok területe, mindannyian ismerünk protézissel elő embert. Egy térd- vagy csípőprotézis óriási segítség, visszahozhatja a korábbi életminőséget. Miért ne lehetne elménket is kifényesíteni valamilyen processzorral, chippel, esetleg direkt WiFi-kapcsolattal?
Elon Musk egyik vállalkozása, a Neuralink mérnökei is olyan megoldásokat fejlesztenek, amelyek a gerincvelő harántszakadása esetén például lehetővé teszik a számítógép kurzorának mozgatását, későbbi fázisban pedig a végtagmozgatást is. A mozgató parancsok kiadásáért felelős agykéregbe elektródákat ültetnek be. Eddig két beteg esetét hozták nyilvánosságra, akiknél ilyen beültetést végeztek. Az első esetben az implantátummal problémák léptek fel, lényegében kilazulhattak az elektródák. Ezt a problémát úgy hidalták át a Neuralink mérnökei, hogy egyszerűsítették az agyi állapot megfigyelését, amit a károsodott elektródáik is képesek voltak érzékelni. A Neuralink megoldása egyelőre számítógépes kurzorok vezérlésére szolgál. A közeljövőre vonatkozóan azonban nagy terveik vannak, a svájciak megoldásait is túlszárnyalva emberi beszédet szeretnének „létrehozni” olyan sérülteknek, akik neurológiai okok miatt nem tudnak megszólalni. Ezt követhetik az Alzheimer-kórban szenvedő betegek memóriajavító chipjei.
Muskék gyakran megkapják a kritikát, hogy hűbelebalázs módjára, meggondolatlanul vágnak bele a kutatásba, ugyanakkor bátrak és innovatívak. Azt gondolom, hogy még sokat kell fejlődnie a technikának, hogy tényleg kiborgok szülessenek.
Egyes kutatók egyébként valódi idegsejtekből álló chipekkel, vagyis organoidokkal kísérleteznek. Lehetséges, hogy ezek jobban integrálódnak majd az agyba, de kihívás, kérdés akad itt is bőven. Ez lenne a ma még kezdetleges harmadik csapásirány az ember testi képességeinek átalakítására, bővítésére, lényegében szervezetük tuningolására. Harminc-negyven éven belül forradalmi áttörésre számítok, és remélem, hogy bölcs eszközöket fejlesztünk majd. Kiborgok azonban nem lesznek, az nem reális.
