A híres Houdini, azaz a magyar születésű Weisz Erik
A 19. század vége, a 20. század első harmada legismertebb amerikai bűvésze, illuzionistája, azon belül is szabadulóművésze, Harry Houdini magyar születésű: Weisz Erikként Budapest VII. kerületében látta meg a napvilágot, ahol apja rabbiként és jogtanácsosként működött. Otthon a család magyarul, jiddisül vagy németül beszélt.
Weisz Erik (1874-1926) négy esztendős volt, amikor a család az Egyesült Államokba költözött.
Appletonban, Wisconsin államban telepedtek le, későbbi interjúiban Houdini ezt a várost nevezte szülőhelyének, tulajdonképpen tagadva ezzel magyar származását.
(Ugyanakkor már dúsgazdag emberként édesanyjával ellátogatott Budapestre…) Nevét Amerikában már Ehrich Weiss alakban olvashatjuk. A Houdini nevet tizenhét éves korában kezdte használni a francia bűvész, Jean Eugène Robert-Houdin neve után, akit nagyon tisztelt. Új nevének első része - Harry - valószínűleg a gyermekkori „Ehrie” becenevéből ered.
Gyermekkorában volt cipőpucoló, újságkihordó fiú, munkás egy nyakkendőgyárban. Tizenhét évesen már céltudatosan fizikailag erősítette magát, futott, súlyokat emelt, úszott stb., ugyanakkor gyakorolta a karneváli művészektől ellesett mutatványokat, kártyatrükköket. Később New Yorkba költözött, ahol tizenkilenc évesen pár szomszéd fiúval megalapították „Öt cent” nevű cirkuszukat, amelyben Harry az „Ehrich, a Levegő Hercege” címet viselte, azonban szabaduló számokkal is próbálkozott, főleg rendőrségi rendezvényeken, kiállításokon.
Idővel már saját vállalkozásában dolgozott:
ráérzett, hogy a szabadulóművészet az, amiben igazán tehetséges:
a publikum által hozott bilincsekből is sorra kiszabadult.
A századforduló hozta meg Houdini számára az átütő sikert, a kényszerzubbonyból történő szabadulást. Angliába ment, ahol bemutatta ezt a számát. A média felkapta a nevét, amiről a tengeren túl is értesültek. Elindult európai hódítóútjára “Houdini, The Elusive American” („Houdini, a megfejthetetlen amerikai”), és csúcsgázsikat kapott. Németország, majd Franciaország után Oroszország következett, ahol a dermesztő téli hidegben meztelenre vetkőzve és megbilincselve zárták be egy szibériai fogolyszállító vagonba, ám 28 perc elteltével kiszabadult. Az itteni egy hónapos szerződésből négy hónapos turné lett, a valamikori moszkvai börtönben megtekinthetők ennek a produkciónak egyes kellékei is.
Végül az amerikai diadalút következett.
Houdini folyamatosan nagy sikerekkel mutatta be szabadulószámait,
produkcióit országszerte, melyek során rendszeresen kiszabadul kötelekből, láncokból, bilincsekből, zubbonyokból – gyakran nagy magasságokban, fejjel lefelé lógva, nyílt tereken, népes közönség előtt. Houdini híres hídugrását Rochesterben mozgófilmen is rögzítették. 1918-ban elkészült első, 15 epizódból álló filmje, a The Master Mystery - 1953-ban pedig róla forgattak játékfilmet – a főszerepet Tony Curtis játszotta (aki ugyancsak magyar származású…) Houdini soha sem állította, hogy titokzatos, megfejtetlen produkcióit, legendás mutatványait természetfeletti képességek segítségével hajtotta volna végre, viszont produkcióinak állandó veszélyeire mindig kiemelten hívta fel a nézők, a publikum figyelmét.
Houdini alig 52 évesen, egy ostoba baleset következményeként hunyt el:
pályafutása során gyakran kérkedett hasizmaival, amelyek állítólag a legkeményebb öklök támadását is kibírták. A legenda szerint egy ilyen, váratlanul bevitt ütés megrepesztette a vakbelét, és pár nap múlva belehalt a belső fertőzésbe.
Minden idők legnagyobb szabadulójára és a modern kor egyik legnagyobb előadóművészére ünnepelt sztárként tekintettek évtizedekig. Kilenc alkalommal választották meg az Amerikai Bűvészek Társaságának elnökévé. Munkásságának elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a hollywoodi hírességek sétányán. Harry Houdini közel száz éve halott, de legendája tovább él, és minden mai illuzionista jogosan tekinti egyik példaképének.
Houdini emlékét bronxi sírján túl több múzeum is őrzi. Az elsőt New Yorkban nyitották meg, de értesülések szerint a szomszédos New Jersey államba telepítik át. Nagy teret szentel neki az amerikai zsidóság történetét bemutató philadelphiai múzeum is. A legteljesebb gyűjtemény – személyes tárgyaiból, mágusi rekvizitumaiból - a pennsylvániai Scrantonban látogatható. 2016-ban a budai Várban is önálló múzeuma nyílt Houdininek, az egykori Weisz Eriknek…
