"A hídon túl is magyarok laknak" - Trianon centenáriumára emlékezik a Magyar7
A békediktátum elfogadásának századik évfordulóján trianoni emlékszámmal jelentkezik hetilapunk, a Magyar7. A 100 oldalon, gazdag tartalommal megjelenő lapot ajánljuk olvasóinknak.
A trianoni emlékszámban közéleti szereplők, történészek, művészek üzennek a múlt kapcsán a mai magyaroknak, ahogy a hely és a kor szellemét idézik fel lapunk munkatársai.
100 oldalba sűrítve egy évszázad öröksége, lenyomata - ezt kínáljuk olvasóinknak.
A Magyar7 főszerkesztője, Molnár Judit vezércikkében száz évünk sorsörvényeiről ír, leszögezve, hogy
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár köszöntőjében a trianoni békeküldöttség egyik tagjának feljegyzésére emlékezik:
- válaszolja meg a kérdést Kövesdi Károly, a Magyar7 vezető szerkesztője.
Popély Gyula folytatja visszatekintését a trianoni döntéshez vezető útról, a békekonferenciáról.
- idézi fel írásában egy erdélyi lap prófétikus sorait a neves felvidéki történész.
- írja jegyzetében N. Gyurkovits Róza.
A Trianont megelőző években a magyar politikai elit tagjai aszinkronban vannak: mindenki mást csinál, mint ami a politikai előéletéből következne
– véli Ablonczy Balázs történész, a Trianon 100 kutatócsoport vezetője, akinek Ismeretlen Trianon címmel a napokban jelent meg legújabb kötete. De a bűnbakképzés nem feltétlenül tesz jót, ráadásul a történésznek nem is ez a feladata – teszi hozzá Hatos Pál történész, a nagy sikerű Az elátkozott köztársaság című könyv szerzője. A két történésszel Langschadl Mátyás, a ma7 vezető szerkesztője beszélgetett.
- zárja jegyzetét Száraz Dénes.
Lacza Tihamér a vagonlakók, a Trianon után az utódállamokból elüldözött magyarok sorsát idézi fel. Ahogy írja:
A trianoni békediktátum igazságtalanságát több nyugat-európai, tengerentúli politikus, véleményvezér is felismerte, sőt fel is szólalt ellene. Kolek Zsolt Harold Harmsworth – Rothermere lordja, David Lloyd George és David Lloyd George arcképét vázolja fel. Az írás felidézi Rothermere lord Edvard Beneš csehszlovák külügyminiszternek írt válaszlevelét:
Az 1920 körül megjelenő szlovák politikai sajtóorgánumok egyik közös jellemvonása a magyarságnak – pontosabban a magyar nemességnek – a szlovákok ősi ellenségeként való feltüntetése volt. A korabeli szlovák sajtó magyarságképét Radi Anita idézte fel.
- írta a Slovenský denník 1930-ban.
Kolek Zsolt visszatekintésében a történelmi Magyarország felbomlásától a Matovič-kormány megalakulásáig foglalja össze a felvidéki magyarság helyzetének alakulását. Mint írja,
Matus Tibor írásában felveti,
Az országvesztés századik évfordulóján Pomichal Krisztián ismert közéleti személyiségeket, művészeket és a Kárpát-medencei magyar hitélet kiemelkedő képviselőit kérte meg arra, mondják el dióhéjban, mit gondolnak Trianonról.
Duray Miklós politikus közíró szerint
Berecz András mesemondó úgy tartja,
Jankovics Marcell grafikusművész történelmi távlatban veti fel:
Szvorák Katalin népdalénekes szerint
Dörner György színművész színházi ember lévén, Trianon következményeit is a színházi műveken át láttatja.
Fazekas László református püspök hangsúlyozza,
Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója szerint
Pesty László dokumentumfilmes felidézi,
Sunyovszky Szilvia színművész szerint
Böjte Csaba szerzetes örök optimizmusával úgy vélekedik,
Gubík Ági színművész elmondja:
Zsidó János esperesplébános arra hívja fel a figyelmet:
Böszörményi István a Nemzeti Hiszekegy szerzőjének életét idézi fel. Mint írja:
Zsebik Ildikó arról ír, a döntést, amely komoly lelki sérüléseket okozott, az egész korabeli Magyarország igazságtalannak érezte. Ezekről a sérülésekről adott hírt az irodalom.
Több mint tizenkétezer település, több mint tizenkétezer helységnév. A Trianon előtti Magyarország falvai és városai, mind felvésve egy száz méter hosszú, négy méter széles, egy örökmécsest rejtő meghasadt gránittömb felé lejtő folyosó két falára.
A magyarság végre arra méltó, központi emlékművet állít a trianoni országvesztés tragédiájának
- írja Pomichal Krisztián.
B. Vida Júlia Vajda Barnabás történészt kérdezte, aki elmondta,
Saját dalszerzeménnyel örvendezteti meg a zenerajongó közönséget a Felvidék egyik legnépszerűbb formációja, a Három Királyok Produkció.
A Jöjjön a fény című dal és videóklip a nemzeti összetartozás napján debütál egy emlékműsor keretében a ma7.sk hírportálon - írja Horváth Szomolai Andrea.
Fábián Gergő a történelmi Magyarország egyetlen, felvidéki területen fennmaradt országhatárkövét mutatja be.
Somogyi Szilárd a trianoni döntés által kettészakított városokról ír. Komárom és Sátoraljaújhely kapcsán felidézi,
B. Kovács István felidézi a rimaszombatiak helytállását, ahogy írja:
Virsinszky Tamás a Trianonban elcsatolt Somoskő és Somoskőújfalu visszacsatolásának történetét osztja meg az olvasókkal.
Trianon után a magyar koronázóvárosban páratlan szépségű alkotások váltak a csehszlovák vandalizmus és a nacionalista gyűlölet áldozataivá - írja Radi Anita.
A határtalan nemzeti összetartozás és az egy város – két ország érzését erősíti évek óta a dél-komáromi Endresz Csoport, amely több észak-komáromi társulással működik együtt - tudósít Nagy Miskó Ildikó.
A trianoni békediktátum a színmagyar Csallóközt is szíven szúrta, amikor 1920-ban levágta a Magyar Királyság testéről. A térség központját, Dunaszerdahelyet érintő korabeli eseményekről, illetve a városban található trianoni emlékhelyről Nagy Attila helytörténészt, újságírót Reczai Lilla kérdezte.
Tájainkon se szeri, se száma az emlékhelyeknek, amelyek a múltra emlékeztetnek bennünket. Várak, templomok, szobrok, kopjafák segítik az emlékezést, ahol fejet hajthatunk vagy éppen virágot helyezhetünk el.
Vajon hogyan alakult volna a sportélet Magyarországon, ha nincs Trianon?
- teszi fel a kérdést Rajkovics György.
Száz évvel ezelőtt még más alapokon állt a sportélet nem csak a mi tájainkon, de az egész világon is. Akkor még korántsem beszélhettünk óriási üzletről, sokkal inkább presztízskérdésről, amely a világháború után új értelmet kapott - veti fel írásában Rajkovics Péter.
