2024. december 21., 12:03

A hanuka üzenete és a közösség ereje – beszélgetés Schwartz Józseffel

Schwartz József, a Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség vezetője szerint az ünnep nem csupán vallási szokás, hanem a múlt emléke előtti tisztelgés is. A hanuka ünnepe különösen fontos számára, hiszen a fény és a csoda szimbólumaként a közösség összetartozását és a hagyományok ápolását hirdeti.

Fotó: Varga Dominika

József kötelességének érzi a hagyományok őrzését, mert ha az elődeire gondol, valamiféle kötelességet érez, hiszen túl korán távoztak el a holokauszt által.

6 millió zsidó életét vették el, ebből 1 és fél millió ártatlan gyermek volt, és számukra már nincs lehetőség, hogy továbbra is ünnepelhessék a zsidó ünnepeket”

– mondja.

A zsidó hagyományok őrzése számára nem csupán vallási, hanem morális felelősség is.

A zsidó vallás ünnepei között számos szomorú és vidám esemény található, de talán az egyik legismertebb és legvidámabb ünnep a hanuka, amely idén december 25-én este kezdődik. A hanuka a fény és a csoda ünnepe, mely a zsidó hagyományban a megújulást és az összetartozást jelképezi. József elmagyarázta a történelmét:

Jézus előtt körülbelül 200-ban, amikor a görögök megszállták Jeruzsálemet és sanyargatták a zsidó népet, akkor ők fellázadtak, és sikerült kikergetniük a görögöket, akik meggyalázták a szentélyt is. A görögök próbálták bevezetni a többistenhitet, ezzel is tovább gyalázva a zsidó népet, hiszen ők a kezdetektől fogva monoteisták voltak.”

A zsidók végül visszafoglalták szentélyüket, de amikor rendbe akarták hozni, nem volt elég fény. A szentély sarkában találtak egyetlen kis olajlámpást, és ezért a fények ünnepe a hanuka. Mert amikor meggyújtották a lámpást, az bizony 8 napon keresztül égett. Ez egy isteni csoda.

Azóta a hanuka az isteni fény és a remény ünnepe, amely minden évben emlékeztet arra, hogy még a legnagyobb sötétségben is van lehetőség a világot fénybe borítani.

A nyolcágú hanukia

Fotó: Varga Dominika

A hanuka során használt nyolcágú gyertyatartó, a hanukia középső ágát samesznak, vagyis szolgának nevezik, és mindig ezt gyújtják meg először. A szertartás során a samesz lángjával gyújtják meg az első napon az első gyertyát, a második napon az elsőt és másodikat, és így tovább, míg az utolsó napon már mind a nyolc láng ég. József szerint ez a szimbólum arra utal, hogy a zsidóság története és fejlődése olyan, mint a hanukia, ahol az első apró láng fokozatosan erősödik és végül teljes fényességgé válik.

A hanuka a közösség számára nemcsak vallási, hanem örömünnep is. Az ünnepi gyertyagyújtás mellett a családok apró ajándékokkal kedveskednek egymásnak, különösen a gyerekeknek. Az étkezések során tradicionálisan olajjal készült ételeket fogyasztanak, mint a latkesz (krumplis tócsni) és a szufganiot (fánk).

Így tisztelgünk az olajlámpás csodája előtt”

– jegyezte meg.

A hanuka nem csupán vallási esemény, hanem közösségi ünnep is, amely segít megerősíteni az összetartást. József elmondta, hogy 25-én mindenki otthon ünnepel, de lesz majd egy közös ünneplés is a hitközségük termében, ahol együtt énekelnek, meggyújtják az aznapi gyertyákat, és természetesen ekkor is bő olajban készült ételeket fogyasztanak.

A közösség ereje és a hagyományok továbbörökítése különösen fontos számára, hiszen Dunaszerdahely zsidó közössége évszázados múltra tekint vissza. A város zsidósága már az 1740-es években letelepedett, amikor Pálffy gróf lehetőséget biztosított erre a zsidóknak.

Az itt élő zsidó közösség nagyban hozzájárult a város fejlődéséhez, és Dunaszerdahely hamarosan a „kis Jeruzsálem” becenevet kapta. Nagy és erős közösség volt, a zsidó gyermekek már kiskoruktól kezdve tanulták az írást és olvasást. A város vezetőségében is sokan voltak”

– mesélte nekünk.

Schwartz József a zsidó hitközség imatermében

Fotó: Varga Dominika

A zsidó közösség számára azonban a második világháború és a holokauszt tragédiát hozott. 1944-ben több mint 3500 zsidót deportáltak Dunaszerdahelyről és a környékről, és kevesebb mint 600 ember tért vissza. Az antiszemitizmus és a zsidóellenes indulatok továbbra sem csillapodtak, így sokan kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket.

Szlovákia az elsők között állt Németország mellé a háborúban, és 80 ezer szlovák zsidót deportáltak. A többiek elmenekültek, és a zsidó közösség nagyon tönkrement.”

Jelenleg az országban mindössze 12 zsidó közösség működik, és a zsidóság létszáma nem haladja meg a 3000 főt. Ma Dunaszerdahelyen is kisebb a hitközség, de a hagyományok ápolása továbbra is fontos szerepet játszik. Tagjaik, bár sokan asszimilálódtak, igyekeznek megőrizni vallási és kulturális örökségüket. Az elődeik emlékének tisztelete ad erőt a hagyományok ápolásához.

A hanuka idején az üzenet mindenki számára világos: a fény, az összetartozás és a remény. Schwartz József az ünnepekre vonatkozóan a következő kívánságot fogalmazta meg olvasóinknak:

Békés, boldog, szeretetben és egészségben gazdag karácsonyt kívánok mindenkinek a világon. Emellett a hanuka hozzon fényt a világ sötétségébe, és segítsen, hogy közösen békében és szeretetben éljünk. Tartsuk tiszteletben kulturális és vallási hagyományainkat, és találjuk meg a közös jót, ahol a gyűlölet eltűnik a világból!”

Megosztás

Címkék

A hanuka üzenete és a közösség ereje – beszélgetés Schwartz Józseffel

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre