„A férfi érzékeny teremtmény” - férfikör indul a Felvidéken
Hiánypótló kezdeményezés indul Érsekújvár térségében. A Felvidéki Férfikör olyan biztonságos, őszinte közösségi teret kínál a férfiaknak, ahol nem szerepeket kell játszani, hanem lehet beszélni kétségekről, kudarcokról, belső feszültségekről. A szervezők szerint egyre több a kiégett, magányos férfi, és ideje kimondani, a „magányos hős” mítosza nem működik tovább.
A hétköznapokban sokszor látom, hogy van valami fáradtság a férfiak tekintetében mostanában. Ha az ember végignéz az utcán, családi összejöveteleken, munkahelyeken, sokszor lehangoltságot lát. Elhallgatott mondatokat. Belül hordott súlyokat. Talán nem véletlen, hogy a Felvidéki Férfikör gondolata éppen most születik meg.
A kezdeményezés mögött a SIK polgári társulás áll, amely több mint harminc éve szervez közösségi programokat. Most úgy érezték, valami újhoz kell hozzányúlni. Kérdéseinkre Takács Attila, a társulás egyik tagja válaszolt.
Mi volt az a konkrét felismerés, ami miatt szükségesnek érzitek egy férfikör elindítását?
Harminc év közösségszervezés után az ember már lát bizonyos tendenciákat. A hozzánk hasonló korú felvidéki férfiakból aggasztó módon egyre fogy az erő, a tenniakarás. Szerintünk a 21. század egyre gyorsuló felszines életmódja nemcsak az embereket távolítja el egymástól, hanem önmaguktól is. A férfiak különösen érintettek ebben.
Személyesen neked mit jelent a férfikör, milyen élmény, milyen hiány hívta életre?
Polgári értékrendet valló csapat vagyunk, ebben a szellemben próbálunk megszólítani mindenkit, és sajnos azt látjuk, hogy a férfiak körében egyre kevesebb az igény a minőségi idő közösen való eltöltésére. Nem teljesen új a gondolat, hogy ilyen programokat szervezzünk, de egyre nehezebb rájuk résztvevőket toborozni. Engem az elmúlt évek mentálhigiénés tanulmányai döbbentettek rá, hogy az okokat mélyebben kell keresni, az egyre szaporodó női körök sikereit látva kezdtem a férfiaknak szóló programok után érdeklődni.
Miben más ez, mint egy baráti beszélgetés vagy egy „kocsmai férfivilág”?
Egy asztaltársaságban jól bejáratott, felszínes keretek között zajlik a társalgás. Autók, sör, pia, nők... Arról beszélsz, ami veled történik, nem arról, ami benned. Olyan, mint amikor két szomszédos várból átkiabálnak egymáshoz a vitézek.
Mit látsz ma a legnagyobb kihívásnak a felvidéki férfiak életében?
A jelenlegi globális, mindent átfogó egzisztenciális válság nem csak az anyagi biztonságba vetett hitünket rendíti meg, minden megkérdőjeleződik, ami valamikor stabilitást adott. Ráadásul a felvidéki magyar társadalom identitásvesztési folyamatai sokunkban felőrlik azt a belsőtartást, és erőt, ami az egészséges lelki, szellemi működéshez szükséges. Enélkül pedig nem lesznek biztonságot adó, szeretettel körbeölelő családok a gyerekeink körül.
Miről kellene többet beszélniük a férfiaknak?
A kétségeikről, gyengeségeikről, bizonytalanságaikról, félelmeikről, fájdalmaikról. Ezek kimondatlanságukban szépen megzápulnak és megbüdösödnek a lélek mélyén és elveszik az élni akarás minden örömét. Megtörik az ember - fogalmaz a nyelv, de megtörik a tekintet is.
A férfi érzékeny teremtmény, sőt néha líraibb, mint egy nő. Ezt a minőséget is szabadjára kell engedni, mielőtt odabent lassan megpenészedik.
Kik azok az ismert és elismert férfiak, akiket meghívtok? Milyen szempont alapján választjátok őket?
Ezekre a kezdő alkalmakra olyanokat hívtunk, akik saját életükkel, személyiségükkel követendő, követhető példát tudnak mutatni. Minden találkozásnak van egy kiemelt témája és a beszélgetést majd igyekezzük ez körül terelgetni.
Amúgy sem túl nagy a terem, azoknak tartjuk fenn a helyeket, akik folyamatosan velünk vannak.
Hogyan működik a kör?
Először is megvárjuk, míg mindannyian lélekben is megérkezünk, aztán pár szóval mindenki megosztja, mit hozott magával aznap. Ezután a kiválasztott téma ismerője megoszt pár fontosnak tartott gondolatot, általában ilyenkor kiderül miért pont ő az, akitől ma tanulhatunk valamit. Feldobunk pár nyitó kérdést és aki akar, elmondja, amit ezzel kapcsolatban meg szeretne osztani. Erre aztán a többiek valamilyen módon reflektálhatnak. De nem feltétlenül muszáj.
A keretek egyszerűek, de szigorúak:
- egyszerre csak egy ember beszél,
- nincs minősítés, nincs tanácsosztás,
- ami a körben elhangzik, ott is marad,
- nincs politizálás.
Aki hallgatni szeretne, hallgathat. A tapasztalat szerint a belső munka ilyenkor is zajlik. Aztán egyszer csak az emberfia megszólal, mert van az az állapot, amikor már nem lehet nem megszólalni.
Kinek szól és kinek nem?
Hát, ez egy férfikör. Az emberiség szebbik fele így kapásból kimarad, a másik feléből viszont mindenkinek, aki szeretne biztonságos környezetben, bizalmi légkörben beszélgetni gondjairól, kétségeiről, élethelyzeteiről amiket megél. Annak, aki szeretné, ha hozzá hasonló férfiak figyelemmel meghallgassák anélkül, hogy utána bármilyen módon minősítenék. Azoknak, akik szeretnék az elfogadást megélni, és megtapasztalni, hogy mindannyian ugyanabban a cipőben járunk.
