A császármetszés dilemmája: kényelmes megoldás vagy életmentő beavatkozás?
Április a császármetszés hónapja, amikor a szülés egyik legellentmondásosabb módja kerül a figyelem középpontjába. Szlovákiában körülbelül minden harmadik baba műtéti úton látja meg a napvilágot, de vajon hány ilyen beavatkozás indokolt valóban, és hányat választanak az anyák kényelmi okokból? Egy biztos: a császármetszés nem pusztán egy orvosi eljárás, hanem egy olyan döntés, amelynek súlya az anya és a baba életét is meghatározza.

Szlovákiában 2023-ban a szülések 34,1%-a, vagyis körülbelül 16 645 születés császármetszéssel zajlott a 48 812 regisztrált szülésből. Ez az arány jelentősen meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását, amely szerint az orvosilag indokolt császármetszések aránya 10-15% körül mozoghat, hiszen az ennél magasabb szám nem csökkenti számottevően az anyai vagy újszülött-halálozást.
Ha a WHO iránymutatását vesszük alapul, Szlovákiában évente 4881–7322 császármetszés lenne szükséges, a fennmaradó 19–24% (9300–11 700 eset) pedig részben kényelmi vagy orvosilag nem feltétlenül indokolt beavatkozás lehet. A 2022-es adatok szerint a műtétek 55,2%-a előre tervezett volt, míg 44,8%-a akut vagy sürgős helyzetben történt, ami azt mutatja, hogy sok császármetszés a szülés közben fellépő komplikációk miatt válik elkerülhetetlenné.
A kényelmi császármetszés kérdése azonban ennél árnyaltabb. Sok országban hivatalosan nem lehet műtétet kérni pusztán az anya kívánsága alapján, a beavatkozáshoz orvosi indok szükséges. Mégis, a közvélekedés szerint a „kényelmi” császármetszések száma nem elhanyagolható. Az anyák egy része a vajúdás fájdalmától való félelem, a kiszámítható időzítés vagy az orvosok javaslata miatt hajlik a műtétre. Pontos adatok híján nehéz megbecsülni, hányan döntenek így, de a WHO ajánlása és a valós arány közötti különbség arra utal, hogy a császármetszések jelentős része nem feltétlenül orvosilag indokolt.
Sok kismama a fájdalomtól tart, és a császármetszést gyors, fájdalommentes megoldásnak látja, pedig ez egy tévhit. Az orvosok óvatossága is szerepet játszik: a jogi következményektől tartva gyakran a műtétet javasolják, még akkor is, ha a kockázat minimális. Ez a „védekező orvoslás” világszerte növeli a császármetszések számát.
A babák számára is kockázatos lehet a túl korai császármetszés. Ha a műtétet idő előtt végzik, a tüdő éretlensége miatt légzési nehézségek léphetnek fel, és a természetes szülés során kapott jótékony baktériumok hiánya növelheti az asztma vagy más immunbetegségek kockázatát.
A császármetszés nem elegáns alternatíva: a szülés élménye más, a felépülés hosszabb, és az anya-baba kapcsolat kialakítása is nehezebb lehet. Az első császármetszés ráadásul növeli annak esélyét, hogy a következő szülések is műtéti úton történjenek, mivel a méh hegszövete gyengébb, és nagyobb a komplikációk kockázata. A harmadik szülésnél már szinte kizárólag császármetszést javasolnak.