A Balaton vize egyre sósabb
Szakértők szerint a Balaton vize az emberi beavatkozás miatt jelentős változásokon esik át.
Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa szerint a
Mint megjegyezte, a Zalából és a tavat tápláló vízfolyásokkal érkező vízből évente átlagosan 85 ezer tonna mészkő válik ki a tómederben. Ez az évente akár csak fél milliméterrel vastagodó réteg, amit a köznyelvben iszapnak nevezünk, valójában kalciumból és magnéziumból álló üledékes kőzet, mely egy idő után – de nem a közeljövőben – fel fogja tölteni a tó sekély medrét.
A Balaton vizének összetételét a tihanyi intézetben közel száz éve vizsgálják, 1927 óta vannak erről adatok. Ebből derült ki, hogy a humán hatás következtében dráma van kibontakozóban: az elmúlt fél évszázadban a konyhasó mennyisége a vízben az ötszörösére nőtt.
A sótartalom növekedésében szerepe van a télen végzett jégmentesítő útszórásoknak éppúgy, mint a parti beépítéseknek. A korrózió az épületekből és burkolatokból a tóba mosódik, továbbá a Balatonban köt ki a mezőgazdasaságban használt káli műtrágya és a háztartások tisztított szennyvize is. Ez utóbbiban, például a mosogatógépekhez használt vízlágyító só, a nátrium-klorid éppúgy megtalálható, mint a vizeletben.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy nemcsak a nátrium-klorid koncentrációja, hanem a többi ásványi összetevő koncentrációja is számottevően (bár eltérő mértékben) nőtt az elmúlt évtizedekben. A múlt század közepéig elmondható volt, hogy a Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, de mára ez a helyzet megváltozott.
A nemzetközileg elfogadott osztályozás szerint édesvízben az összes sótartalom felső határa 500 milligramm literenként, ilyen volt a Balaton vize a huszadik század közepéig, de napjainkban ez az érték megközelíti a 700 mg/litert, és egyelőre ez a növekvő tendencia töretlennek látszik.
A változások a Balaton élővilágát is érintik. Most még elsősorban a vízibolhákra és a gerinctelenekre vannak hatással. Ez nem azt jelenti, hogy kihalna a tó, mivel a természet mindig mindenhez alkalmazkodik.
Mindenfajta vízben vannak élőlények. A víztisztaság emberi fogalom. A vízben lévő algák mennyisége a foszfát- és nitrátionok mennyiségétől függ, amiből a halastóban a sok a kívánatos, de ugyanez a fürdésre használt vízben kellemetlen, sőt kizáró ok lehet. Azért kell tisztítani a szennyvizet, hogy a nitrogén és a foszfor ne kerüljön a tóba, így lesz a víz átlátszóbb és tisztább. A hetvenes-nyolcvanas években rendkívüli algaszaporodás volt a Balatonban, az algák mennyisége háromszorosan túllépte az egészségügyi határértéket.
Miután az állam sok milliárdot költött el a szennyvíztisztító hálózat kiépítésére, a Balatonba érkező foszfor mennyisége mára jelentősen csökkent. A Keszthelyi-medencébe a hetvenes-nyolcvanas években a Zalán keresztül évente még 100 tonna foszfor jutott bele, ma évente 20 tonna. Így sikerült jóval az egészségügyi határérték alá csökkenteni a vízben az algák mennyiségét. A szakemberek reménykednek, hogy ez a nyár sem tartogat meglepetéseket.
