400 éve ezen a napon született II. Rákóczi György

Báthory István nyomdokaiba szeretett volna lépni, ezért kezdettől fogva a lengyel korona megszerzésére törekedett.

Még apja életében, 1642-ben az országgyűlés fejedelemmé választotta, majd édesapja halála után,1648. október 11-én megszerezte a teljhatalmat is. A fiatal uralkodó trónra lépésekor Erdély és a Rákóczi család egyaránt fénykorát élte: II. Rákóczi György  Báthory Zsófiával kötött házassága révén – a hatalmas Rákóczi-uradalmak mellé – az egykori nagy nevű fejedelmi család birtokait is megszerezte.  

Előbb 1649-ben szövetséget kötött a kozák Bogdán Hmelnyickijjel, négy évvel később hűbéresévé tette Havasalföld és Moldva fejedelmeit.

A Habsburgokkal szemben álló arisztokraták sokáig benne látták azt a vezetőt, aki képes önerőből felszabadítani a szétszakított országot.

1655-ben X. Károly svéd király hadat üzent János Kázmér lengyel uralkodónak, a harcba két évvel később az Erdélyi Fejedelemség is belépett. Rákóczi 1656 decemberében egyezett meg X. Károly követeivel, a következő év januárjában, egy moldvai-havasalföldi-erdélyi-kozák koalíció élén pedig be is tört Lengyelországba. Az erdélyi hadak hiába vonultak be Krakkóba, majd Varsóba, 1657 júliusában előbb a svédek, aztán a kozákok, végül – a Porta utasítására – a román fejedelemségek csapatai is cserbenhagyták  Rákóczit. 

1657 novemberében a Porta bosszújától félő erdélyi rendek lemondatták fejedelmi címéről, és Rhédey Ferencet ültették a helyére. Rákóczi azonban hamarosan visszaszerezte, majd újra elveszítette hatalmát. A Porta, második beavatkozása során, már mintegy 60 000 harcossal tört Erdélyre. 1660. május 22-én a fejedelem hadai döntő vereséget szenvedtek a szászfenesi csatában, Rákóczi pedig június 7-én Nagyváradon belehalt az ott szerzett fejsérülésekbe. 39 éves volt. Felesége, Báthory Zsófia 1661 áprilisában temettette el Sárospatakon.

Házasságukból egyetlen fiú született, I. Rákóczi Ferenc, akinek – apja halála után – a török szultán nem engedte meg a fejedelmi szék elfoglalását.