145 éve halt meg Heckenast Gusztáv nyomdász és kiadó

A nyomda egyik tulajdonosa, Heckenast Gusztáv (1811-1878) Kassán látta meg a napvilágot, majd Eperjesen tanult, de a család rossz anyagi helyzete miatt iskoláit félbe kellett hagynia és 15 évesen, 1826-ban Pesten Otto Wigand könyvkereskedőnél helyezkedett el. Főnöke 1832-ben Lipcsébe költözött és Heckenast megvásárolta az üzletét. Az 1838-as nagy pesti árvíz nehéz helyzetbe sodorta és csak barátai segítségével sikerült túltennie magát a veszteségeken.

1840-ben társult a pozsonyi születésű Landerer Lajos (1800-1854) nyomdásszal és ettől fogva a nyomda kettejük nevén (Landerer-Heckenast) futott. Ők adták ki a kor legjelentősebb politikai hetilapját, a Pesti Hírlapot, amelyet meglepő módon a nagyhatalmú belügyminiszter, Metternich kedzeményezett és külön meghagyta, hogy a börtönből éppen kiszabadult Kossuth Lajost bízzák meg a szerkesztéssel. Nyilván azt remélte, hogy a napi robotolással eltántorítja a politikai agitációtól, ráadásul a cenzúra is időben megfékezi.

Kossuth hamarosan rádöbbent, hogy mi a helyzet, mert így fakadt ki:

1848. március 15-én a nyomda aktív szerepet vállalt a forradalom elindításában. Azóta is vita tárgya, hogy Landerer valóban őszinte híve volt-e a forradalomnak vagy inkább a bécsi kormányzat megbízásából szánta rá magát a két szöveg kinyomtatására. Heckenest Gusztáv érdekes módon nem jelent meg a nyomdában azon a napon és a későbbiekben sem esett semilyen bántódása, ellentétben Landererrel, akinek bujdosnia kellett a szabadságharc bukását követően és bár nyomdája továbbra is működött, azt ténylegesen Heckenast vezette, majd társa halálát követően 1854-től már csak Heckenast nyomda lett.

1873-ban eladta a vállalatát, amelyből Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. lett, ő pedig Pozsonyba költözött, ahol öt évvel később, 1878. április 10-én elhunyt.