Kövér: az áldozatszerepből a nemzeti összetartozás erősítésével léphet ki a magyarság

Kövér László úgy fogalmazott: ennek alapja a keresztény szellemi gyökerekből, a magyar nyelvből, kultúrából, történelemből táplálkozó magyar nemzeti tudatosság.

Ez a magyarság legfontosabb erőforrása a 21. században, ez lehet az az erő, amelynek segítségével a nemzetközi jogrendet és államhatárokat nem sértő, korszerű módon lehet biztosítani a teljes Kárpát-medencei magyarság szülőföldjén való boldogulását, lelki és anyagi erejének összpontosítását - mondta.

Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott: gyásszal a szívünkben emlékezünk arra, hogy 1920. június 4-én a történelmi Magyarországot feldarabolták, a magyar államot életképtelenségre kárhoztatták, a magyar nemzet harmadát súlyos jogfosztottságba, kisebbségi sorsba taszították. A következményeiben felmérhetetlenül súlyos trianoni döntés áldozattá tett minden magyart.

Ünnepeljük ugyanakkor azt, hogy az elmúlt évszázadban bebizonyítottuk: nemzeti összetartozásunk erősebb, mint azok az erők, amelyek szét akartak szakítani bennünket - mondta. „Az e napon történő egyidejű emlékezést és ünneplést a nemzeti tudatosság kapcsolja össze, a bennük rejlő feszültséget a jövőbe vetett hit és az élni akarás oldja fel” - fogalmazott.

A házelnök szerint a trianoni döntés kevésbé feltárt, legbelsőbb oka az első világháborút követő sorsfordító esztendőkben, 1918-19-ben a nemzeti tudatosság hiánya volt.
Arról is beszélt, hogy a 20. század kezdetétől egyre inkább teret nyert egy olyan hatalomgyakorlási mód, amely uralmát a nemzeti, vallási, családi közösségek tudatos meggyengítésére alapozta. Olyan balliberális politika volt ez, amelyben a baloldal tömegeket gyártott, a liberálisok pedig a tömegből való egyéni kiemelkedés illúzióját gyártották hozzá - mondta. Kövér László szerint azért tették ezt, mert az önkényes hatalommal szemben csak a szilárd azonosságtudattal rendelkező közösség képes ellenállni.

Ezen hatalomgyakorlás eszközei történelmi koronként változnak ugyan, de indítéka, célja változatlan: a magyarság nemzeti tudatosságának meggyengítése, felszámolása a biztosabb uralhatóság érdekében - jelentette ki. „Századunk nagy erőpróbái nem a múltból ismert és elszenvedett területfoglaló háborúk, hanem az újszerű tudatfoglaló küzdelmek lesznek, amelyekből a szilárd nemzetazonosság-tudatot nélkülöző közösségek bizonyosan vesztesen kerülnek ki” - mondta az Országgyűlés elnöke.

Potápi: a magyarság a széthúzással maga szüntette meg országát

A magyarság 1918-ban a széthúzás miatt saját maga szüntette meg országát – mondta Potápi Árpád János csütörtökön a Tolna megyei Harcon, ahol a recski munkatábor áldozatainak állítottak emlékművet.

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszédében a tatárjáráshoz hasonlította a trianoni békediktátumot megelőző éveket, és kijelentette: Magyarország a nagyhatalmi döntések ellenére számolta fel hadseregét, "a magyarság saját magát zúzta porrá”.

„Kilencvenöt évvel a trianoni béke aláírása után az a feladatunk, hogy soha ne feledjük el azokat a történelmi eseményeket, amelyek összetartanak bennünket” – mondta.

A nemzeti összetartozás napján emlékezni kell azokra a generációkra is, amelyek Trianon után életben tartották a magyarságot – tette hozzá, majd megjegyezte: a magyarság a 20. század háborúi, forradalmai és ellenforradalmai közepette, a népességfogyás ellenére is a legnagyobb nemzetet alkotja a Kárpát-medencében.

Az államtitkár a békediktátum előzményeként említette a történelmi Magyarország megoldatlan nemzetiségi kérdését, majd arról is beszélt, hogy ma az „utódállamok tekintetében kezdünk visszatérni egy sötét korba”. Utalt arra, hogy a román törvényhozás szenátusa csütörtökön benyújtotta a trianoni békeszerződésre való emlékezést előíró törvénytervezetet. Ennek lényege, hogy országszerte kötelezővé tennék Erdély Romániához csatolásának és a békeszerződés napjának megünneplését, ami a politikus szerint ellenkezést fog kiváltani az erdélyi magyarság körében. „Ez olyan újabb incidens, ami azt bizonyítja, hogy Románia letért a jószomszédi politika útjáról” – fogalmazott az államtitkár.