XIV. Leó: Az emberi méltóságnak nincs útlevele
Az emberi méltóságnak nincs útlevele, nem veszít értékéből, amikor átlépjük a határt - hangsúlyozta XIV. Leó pápa Gran Canaria szigetén csütörtökön, ahol spanyolországi apostoli látogatásakor Arguineguín kikötőjében bevándorlókkal, menedékkérőkkel, a tengeri mentőszolgálatnál és a befogadórendszerben dolgozókkal, valamint önkéntes segítőkkel találkozott.
- fogalmazott a katolikus egyházfő.
Mint mondta,
az emberi méltóság legális és biztonságos utakat, mentést és segítséget, az emberkereskedők elleni valódi együttműködést, az áldozatok hatékony védelmét, komoly befogadási és integrációs folyamatokat, valamint olyan politikákat követel meg, amelyek lehetővé teszik minden ember számára, hogy méltósággal élhessen a saját hazájában.
- mondta a pápa.
Önvizsgálatra szólította fel a származási országokat, amelyeknek szavai szerint meg kell teremteniük a béke, az igazságosság és a fejlődés feltételeit, a tranzitországokat, amelyeknek a gyengéket védeniük kell, és nem bűnözői hálózatok kezében hagyni, Európát, amely nem hirdetheti az emberi méltóságot, és szokhat hozzá közben, hogy a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán "sírkövek nélküli temetők" legyenek, és a nemzetközi közösséget, amely hatékony és kitartó együttműködésre hivatott.
Az egyház szerepéről szólva hozzátette: a menedékkérők befogadása nem lehet másodlagos, és nem lehet kizárólag néhány önkéntesre bízni. XIV. Leó köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vesznek az emberek mentésében, befogadásában, kísérésében, "tanúságot téve arról, hogy az irgalmasság megmentheti és megváltoztathatja az életeket". A menedékkérőknek azt mondta: "ne higgyetek azoknak, akik könnyű édent ígérnek a testetekért, a pénzetekért, a hallgatásotokért vagy a szabadságotokért cserébe, ezek a hamis ígéretek, sziréndalok, a halál iparágai".
A kikötőben tartott zárt körű programon mintegy kétezer ember vett részt, közülük többen személyes beszámolókkal mutatták be a migráció arcait: voltak, akik elmesélték, hogyan érkeztek a szigetekre, és milyen viszontagságokkal kellett szembenézniük, hogy új életet kezdhessenek, míg egy hajóskapitány a mentési munkájáról beszélt.
Az esemény végén a pápa egy olyan kereszt előtt áldotta meg az egybegyűlteket, amelyet egy tengeri átkeléseknél használt csónak deszkáiból készítettek.
Arguineguínt sokáig a köznyelv a szégyen kikötőjeként emlegette, miután hat évvel ezelőtt több ezer, Afrika felől csónakokkal érkező ember zsúfolódott össze napokig a mólón. XIV. Leó az első katolikus egyházfő, aki a Kanári-szigetekre utazott. Ezzel pápai örökségét teljesíti be, mivel még elődje tett ígéretet arra 2024-ben, hogy látogatást tesz az akkor migrációs krízissel küzdő szigetcsoporton. A spanyol belügyminisztérium adatai szerint 2024-ben minden korábbinál több, 46 ezer ember érkezett a szigetek partjaira. Tavaly számuk 18 ezer alá csökkent.
A hatóságok a nagy távolság és az erős áramlatok miatt ezt a tengeri migrációs útvonalat tartják a legveszélyesebbnek Európa felé, ahol minden évben több ezren vesztik életüket. A pápa egyhetes spanyolországi körútja lezárásaként pénteken Tenerifére utazik tovább, ahol a menedékkérők integrációjáról tájékozódik, és szabadtéri misét tart a kikötőben, mielőtt visszautazik Rómába.
