Újabb ok, hogy legyen magyar püspökség
Lehet, hogy néhány olvasónkban felmerül a kérdés: miért foglalkozunk szinte folyamatosan egyházi, hitéleti, elsősorban katolikus témákkal. Az elmúlt néhány év történései azonban azt mutatják, sok a beszámolni- és utánajárnivaló ezen a téren. A napnál világosabb, hogy a nagy egyházak központi vezetése szívós aknamunkával hoz olyan döntéseket, amelyek a szlovákiai magyar hitélet visszaszorítását és a fejlődéstől való elzárását célozzák.
Gondoljunk csak a katolikus egyház új területi átrendezésére, a magyar papnevelés problémáira, vagy a hitoktatói képzés égbekiáltó elhanyagolására. Ha ezekhez hozzávesszük az olyan konkrét eseteket, mint a magyar misék húsvéti kiűzését a kassai magyar templomból, vagy a Trianon utáni impériumváltás kötelező megünnepeltetését a magyar hívekkel, az Esterházy Jánoshoz való hozzáállást,
már szinte fel sem tűnik az a mostoha megkülönböztetés, amely a felvidéki magyar katolikus hetilapot, a Reményt éri immár két évtizede.
Idézzünk a katolikus hetilap május eleji vezércikkéből:
Bár attól tartok, többé-kevésbé érthető a fenti sorok üzenete, a konkrét helyzet rövid ismertetésére Herdics György címzetes apátot, a Remény hetilap főszerkesztőjét kértük meg. Herdics olvasóinknak elmondta, hogy
a katolikus egyház világszerte húsvét 7. vasárnapján a katolikus tömegtájékoztatás megsegítésére szervez gyűjtést a templomokban.
Nincs ez másképp Szlovákiában sem.
A templomokban ilyenkor külön adakoznak a hívek erre a célra, majd az összegyűlt pénz a pozsonyi egyházi központba kerül, ahonnan az arra érdemes médiumokat támogatják belőle. A Remény a sikertelenek közé tartozik. Így az a helyzet áll elő, hangsúlyozza Herdics, hogy a szlovákiai magyarok kizárólag a szlovák médiumokat támogatják a pénzükből.
A címzetes apát hozzáteszi, nem a szlovák katolikus médiumokat kritizálja, a katolikusok fogyatkozó számát tekintve azokra nagyon is szükség van. A kritika a kritikátlanul részrehajló támogatási rendszert célozza.
A főszerkesztő nem szeretne többletjogokat, csak azt, hogy ugyanolyan támogatási lehetőségük legyen, mint a szlovák sajtónak.
A Szlovák Püspöki Kartól megkaptuk 2002-től napjainkig a támogatások kimutatását.
Egy-egy évi gyűjtés során mostanában mintegy 200 ezer eurónyi összeget adnak össze a hívek. Megdöbbenéssel olvastuk az adakozás hivatalos statútumát, amelyben az szerepel, hogy a mindenkori befolyt összeg 50%-át a TV Lux, 20%-át a Rádio Lumen, 10%-át pedig a Püspöki Kar sajtóirodája kapja. Alanyi jogon.
Az összeg nyolcvan százaléka így előre el van osztva. A fennmaradó húsz százalékot oszthatják el a döntnökök más igénylők között.
A gyűjtés összegéből közel húsz év alatt egyetlen magyar sajtóterméket sem támogattak!
Pedig a skála nagyon sokszínű.
Ebből a gyűjtésből támogatták például a Lundu számítógépes játék fejlesztését, a Ciprusra kiküldött katonai misszió bemutatását, valamit egy Honduras című filmalkotást is.
A szabályzat tehát eleve elrendeli, hogy a támogatások döntő része olyan intézményekbe kerüljön, amelyeknek nincs semmilyen magyar vonatkozása.
Lehet ezt fokozni? Igen.
A Remény c. hetilap az állam által létrehozott Nemzeti Kisebbségek Kultúráját Támogató Alapból (Kult Minor) az idén 2 (két) ezer euró támogatást kapott az egész éves működésére.
Vélhetően azért ilyen keveset, mert a Kult Minor döntnökei úgy gondolhatták, hogy a lap megjelenését a központi egyház támogatja.
Mi a megoldás, hogy a lap egyáltalán meg tudjon jelenni? Az egyik út a személyes példa és az operatív megoldás. Ezt Ďurčo Zoltán Nyitra megyei püspöki helynök ismertette velünk.
Ha valaki elhalálozik a plébániáján a Remény előfizetői közül, az illető előfizetését nem mondják le, hanem tovább viszik. Jelenleg 7-8 ilyen szabadon felhasználható példányuk van, amelynek az előfizetését fenntartják. Ezt a módszert elmondása szerint más plébániákon is alkalmazzák.
Ilyen állásfoglalás jelent meg Herdics apát közösségi oldalán is két, névtelenségben maradó pap részéről. Ami magát a sajtónapi gyűjtést illeti, azzal kapcsolatban
Ďurčo helynök személyes vállalásként úgy jár el, hogy amennyi adomány a központi gyűjtésben összegyűlik a saját plébániáján (Érsekújvár és Andód), ugyanannyit biztosít önmaga kimondottan a szlovákiai magyar katolikus média (ez esetben a Mirjam Rádió) céljára.
Mindkét módszerről a szószékről hirdetve tájékoztatja a helyi magyar híveket. Ezzel fenn tudja tartani a hívek adakozókészségét a központi gyűjtéssel kapcsolatosan is, bár tudják, hogy az nem magyar célokra megy.
Kérdésünkre, hogy az ilyen partizánkodás megoldás lehet-e, a gyakorlatias helynök elmondta, tisztában kell lenni azzal, hogy a központi gyűjtés felhasználását nehéz befolyásolni. Kiemelte azt is, hogy
Két tényt hangsúlyozzunk újra. Az egyik, hogy
Akár úgy is, hogy nem önálló egyházmegye kialakításával, hanem személyi alapon, ún. magyarok püspökeként. Így legalább egy személy helyet kaphatna a Szlovák Püspöki Karban, ahol ezáltal megkerülhetetlenné válna a szlovák sajtó mellett a magyar támogatása is.
Akkor talán eszükbe jutna, hogy élnek itt magyarok is!
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/21. számában.
