Mikor és hogyan ünneplik a keleti keresztény egyházak a húsvétot?
Húsvét ünnepe csak ritkán esik egybe a keleti és nyugati keresztény egyházakban.
Annak oka, hogy a különböző keresztény egyházak eltérő napokon tartják az ünnepeiket az, hogy keleten más naptárt, nagyrészt a Iulius Caesar által az egyiptomi alapján i. e. 45-ben bevezetettet, ill. annak javított változatát használják (ami csak kevéssé tér el a nyugatitól), míg nyugaton a pontosabb Gergely-naptárt, amit XIII. Gergely pápa 1582-ben vezettetett be. (Az egyes nyugati országok a XVI. századtól fokozatosan tértek át az utóbbira, legkésőbb a balkáni államok és Oroszország az I. világháború végén és után.)
A húsvétot is más-más időpontra teszik eszerint Keleten és Nyugaton.
A keleti egyházak idén nagyobbrészt egy héttel később ünneplik a húsvétot – a föltámadás vasárnapja április 24-ére esik náluk.
A keleti kereszténység sem egységes azonban. Az egyik legrégebbi keresztény egyháznak, az asszírnak vagy keleti szír egyháznak (amit helytelenül nesztoriánusnak is neveznek) Közel-Kelettől Indiáig és az Egyesült Államokig találhatók meg a kisebb közösségei, és a nagyobb részük átvette a gregoriánus naptárt, miközben az iszlám üldözés miatt a kipusztulás szélén is tovább őrzik az eltérő vallási szokásaikat.
A másik ókeleti csoportnak, akik magukat szintén igazhitűnek, ortodoxnak nevezik, de hagyományaikban különböznek az északibb ortodoxoktól, Etiópiától és Eritreától Egyiptomon és Szírián át Örményországig és Indiáig vannak egyházai, különböző időszámításokkal és szokásokkal (pl. a kopt naptár még az ókori egyiptomi időszámításon alapszik, amin a Juliánus-naptár is, és a húsvétot idén szintén egy héttel később ünneplik).
Az általunk is ortodoxnak nevezett keresztények szintén több nemzetileg is elkülönült önálló (autokefál) részegyházba tömörülnek (a konstantinápolyitól kezdve az antiochiain, jeruzsálemin, ciprusin, görögön, albánon, bolgáron, románon, grúzon át a lengyellel, cseh-szlovákkal és amerikaival bezárólag). Ide tartoznak az oroszok is, a legnépesebb ortodox egyház, saját nevükön a pravoszlávok, akiknek moszkvai vezetés alatt ugyancsak számos részegyházuk van a finn, észt és lettől kezdve a kínaiig és japánig. Némelyek, pl. az ukránok igyekeznek elszakadni a moszkvai központtól, amit az persze nem ismer el.
A nyugati kereszténység hittérítő tevékenységének köszönhetően némely kisebb ortodox közösségek a határterületeken elismerték a római pápa egyházfőségét és a szokásaik megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. Ők az egyesült (unitus) keleti katolikusok.
A keleti kereszténységben nagyrészt a pászka elnevezést használják a megnevezésére, de igyekeznek azt az időpontjában is megkülönböztetni a zsidó pészahtól, az az után következő napokra téve azt.
A húsvéti föltámadás ünnepére a keleti keresztények is böjtöt tartva készülnek föl lelkileg, amit sokszor hosszabb ideig és szigorúbban is betartanak, mint a római katolikusok a húsvét előtti negyven napos, ill. nagyhéti böjtjüket (az ünnep magyar elnevezése is a húsevéstől tartózkodást emeli ki).
Ezen az istentiszteleten ősrégi örömteli dicsőítő énekek éneklése közben szentelik meg az addig a böjtben nem, hanem csak vasárnap reggeltől újra fogyasztható ételeket (nagyrészt bárányhúst, pászkakalácsot, tojást és sajtot).
A pászka ünnepköre a húsvétvasárnapi föltámadástól Krisztus mennybemeteléig tart, a húsvétot követő harminckilencedik-negyvenedik nap szerdájáig, áldozócsütörtökig.
