Ma van Munkás Szent József ünnepe
Május 1-je nemcsak a a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnep, hanem 1955 óta, XII. Piusz pápa rendelete nyomán, a katolikus egyház ünnepe is. Munkás Szent Józsefnek, Jézus nevelőapjának emléknapja, aki az ácsok, az asztalosok, a famunkások, a favágók, a bognárok, a koporsókészítők, a tímások és nem utolsó sorban az édesapák védőszentje, a jegyesek pártfogója, a szerény alázatosság, a családi gondoskodás és a szent engedelmesség példaképe.
Dávid nemzettségéből származott. Jegyességre lépett Máriával, ám mielőtt házasságot kötöttek volna, Mária áldott állapotba került. József előbb titokban el akarta bocsátani jegyesét, ám az angyal szavára mégis magához vette őt. Oltalmat nyújtott a Megváltó szűz anyjának, és Isten megtestesült fiának. Atyai szerepe abban nyilvánult meg, hogy a megszületett kisdednek ő adta a Jézus nevet.
A veszély elől Betlehembe menekítette családját, majd hazatérésük után Názáretben telepedtek le. József, foglalkozását tekintve, ács volt. Megélhetésüket kétkezi munkával biztosította. Csendben élte életét,
az újszövetségi alakok közül a néma szentek közé tartozik, aki nem szavával, hanem tetteivel vallja meg Istenhez, Ábrahámhoz és Jézushoz való tartozását.
A spanyol Avilai Nagy Szent Teréz látomásában azt tudta meg Szent Józsefről, hogy gyermekkorában a szüleitől kapott zsebpénzéből a szegényeket támogatta. Egészen fiatalon könyv nélkül tudta idézni a zsoltárokat és más ószövetségi könyveket. Soha senkivel nem vitatkozott, és éppen szerénységével, szelídségével győzte meg a körülötte élő embereket.
A cselekedeteivel beszélő gondoskodás példája lett.
Hűségéért és igaz emberi mivoltáért pedig a legnagyobb ajándékot kapta cserébe: ahogyan életében, úgy halálánál is jelen volt Mária és Jézus, azaz Isten fia és az ő anyja. Előtte viszont még átadta Jézusnak az Ábrahám óta apáról fiúra szálló elsőszülöttségi áldást.
Halálának időpontjáról és sírhelyéről semmit sem tudunk, de nagy valószínűséggel még Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt halhatott meg.
1870-ben IX. Piusz pápa az egyház védőszentjévé avatta. Szent József 17 ország védőszentje, és több mint tíz nagyváros patrónusa. Az evangélistáktól megkapta az „igaz ember” megtisztelő címet, azaz nemcsak értékes tettekkel tudta igazolni magát, hanem erkölcse és hite is lelke mélyéből fakadt.
