Közös fohász és hálaadó aranymise a XXXVII. Komáromi Imanapon - KÉPEKKEL
Jó Pásztor vasárnapján, amely egyházi viszonylatban, világszerte a hivatások vasárnapja is, Komáromban harminchetedszer gyűltek össze a zarándokok azért, hogy közösen imádkozzanak a hazai magyar főpásztorért, valamint a papi és szerzetesi hivatások megerősödéséért. A hívekkel teli Szent András-bazilikában megvalósult, hagyományos közös fohásznak és lelki elmélyülésnek nagy nyomatékot adott, hogy Mons. Orosch János nagyszombati érsek hálaadó aranymisét mutatott be, megköszönve fél évszázados papi szolgálatának kegyelmét. Az eseményt a Pázmaneum Társulás, a Jópásztor Alapítvány és a Komáromi Római Katolikus Egyházközség közösen szervezte. Azon Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke és a párt több megyei képviselője is jelen volt.
A délutáni program három órakor szentségimádással vette kezdetét, ami a résztvevők lelki ráhangolódását szolgálta. Majd a Megye és Nádor utcában szabadtéri keresztútra került sor, ami az elmélkedések és közös imádságok által a szenvedő Krisztus követésére hívta a híveket.
A fél ötkor kezdődött imaóra is az elcsendesedést és elmélyülést szolgálta, majd Hitvalló példaképeink címmel Karaffa Attila, a Pázmaneum Társulás elnöke tartott tartalmas előadást. Hangsúlyozta az imanapok mindenkori küldetését és üzenetét: közösen imádkozni a hazai magyar főpásztorért, valamint a papi és szerzetesi hivatások megerősödéséért.
Azután a házigazdák nevében Mons. Kiss Róbert kanonok, komáromi esperesplébános, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke köszöntötte a jelenlévőket.
Hangsúlyozta: „A jubiláns érsek ötven évvel ezelőtt kimondott „igenje” ma is élő tanúságtétel, és annak bizonyítéka, hogy lehet egész életen át boldogan szolgálni az Urat. Mindez erőt és példát ad az új papi és szerzetesi hivatásokért végzett imádsághoz”. Kiemelte a papok hűséges szolgálatának és a hívek imádságos hátterének fontosságát, amely hozzájárul az egyházi hivatások megszületéséhez és megerősödéséhez.
Majd Orosch érsek atya üdvözölte a paptestvéreit, a további meghívott vendégeket és a több helységből az imanapra érkezett híveket. Ő is hangsúlyozta ezen esemény korábban említett, évről évre megújuló szándékát, hozzátéve: azért is imádkozzunk, hogy mindnyájan békességben éljünk.
Továbbá rámutatott arra is, hogy e jubileum alkalmából felettébb fontos Istennek hálát adni az élet, a keresztség és a papság ajándékáért. Az imanap eredményének azt tartja, hogy „az Úr magyarokat is kiválaszt a papi és szerzetesi hivatásra, és küld hozzánk olyan külföldi atyákat is, akik hajlandóak megtanulni magyarul. Legyünk mindezért hálásak!”.
Az esemény ünnepi szónoka Ft. György Ferenc ipolybalogi plébános atya volt, aki a szentbeszéde elején szerényen kijelentette: e célra nála méltóbb atyát is lehetett volna találni. Elárulta: őt Orosch atyához régi ismeretség fűzi, s miközben három évig együtt készültek a szolgálatra, megtapasztalta az ő elkötelezettségét és hűségét, s később a szolgálata is túlmutatott egy-egy egyházmegye határain, mindig szeretettel fordult Isten népe felé.
Ecsetelte a jubiláns életútját, lelkipásztori és érseki szolgálatát: a csallóközi Dénesdről származik. Teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte, majd 1976-ban pappá szentelték, szolgálatát pedig Komáromban kezdte káplánként.
Lelkipásztori munkájának több felvidéki magyar (Komárom, Bussa, Ekecs, Ipolyvisk, Érsekújvár, Pozsony-Főrév, Pozsony-Dunacsúny, Párkány, Nagyszombati Főegyházmegye) és egy szlovák település (Hodrusbánya) volt az állomása, majd 2004-ben segédpüspökké szentelték. Eközben széltében-hosszában alaposan megismerte az egyházmegyét és annak híveit.
Az öt évtizedes papi szolgálata során rengeteg hívőt kísért a szentségekhez, és nemzedékeket erősített meg hitükben. Az egy éve elhunyt Ferenc pápa 2013-ban nevezte ki a Nagyszombati Főegyházmegye érsekévé. Szolgálatának fontos része a magyar hívek lelkipásztori gondozása, valamint a papi hivatások támogatása is. Személye szorosan kötődik a Komáromi Imanapokhoz, hiszen korábban is rendszeres főcelebránsa volt az eseménynek.
Mindezek után a felvidéki papság és a szervezők nevében Farkas Zsolt szőgyéni esperesplébános, a Jópásztor Alapítvány elnöke mondott köszönetet az ünnepelt papi és főpásztori munkájáért, kiemelve az anyanyelven végzett lelkipásztori szolgálat jelentőségét. Továbbá az imanap szervezői, lebonyolítói áldozatkész munkáját is megköszönte.
Majd a jubiláns hálálkodott az együtt megélt ünnepért és az elmúlt évtizedek kegyelmeiért. Egyúttal alázattal kért bocsánatot mindazokért a hiányosságokért, amelyek szolgálata során előfordulhattak. Az ünnepi szentmise főpapi áldással zárult, majd a jelenlévők közösen énekelték el nemzeti imádságunkat, a Himnuszt. A szentmisét követően szeretetvendégségre is sor kerül.
A Komáromi Imanap gondolata 1990 tavaszán vetődött fel a felvidéki magyar papok és hívek körében. A kezdeményezés célja már kezdetektől egyértelmű volt: közös imádság magyar főpásztorért, valamint a papi és szerzetesi hivatásokért, illetve a közösség lelki megerősödéséért. Az első imanapot 1990 pünkösdjén tartották meg Komáromban, az évek során e város más-más helyszínén, majd a Szent András-bazilika vált az esemény állandó otthonává. A szervezésben kulcsszerepet vállalt a Jópásztor Alapítvány, később a Jópásztor Társulás, majd 2006-tól a Pázmaneum Társulás is bekapcsolódott a munkába. Az imanap szellemiségét meghatározó Lénár Károly atya öröksége ma is él: a magyar papság egységére és az imádság erejére irányítja a figyelmet. Programja az évek során gazdagodott: ahhoz 1993-tól minden évben keresztút, 2006 óta pedig egy-egy magyar szent vagy hitvalló példáját a hívek elé állító előadás is kapcsolódik.
