Hétszázhuszonöt éve szentelték fel a pozsonyi ferences templomot
Március végén ünnepelte a pozsonyi ferences templom felszentelésének 725. évfordulóját. Az Urunk Születésének Hírüladása – Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére felszentelt templom építését IV. László királyunk kezdeményezte – fogadalmi templomként a morvamezei csatában Přemysl Ottokár fölött aratott győzelméért. A templomot Jakab püspök, esztergomi érseki helynök szentelte fel 1279. március 24-én, a templomszentelésen az utolsó Árpád-házi király, III. András is részt vett.
A ferences templom a Pozsony-Óváros területén jelenleg működő templomok közül a legrégebbi, amely egyben a pozsonyi magyar katolikus közösség lelki központja is. A Ferenciek terén található jelenlegi templom a várban állt régi ferences templom helyett jött létre II. Přemysl Ottokár pusztításai után. A templom átmeneti gótikus-román stílusban, a kolduló rendekre jellemzően egyhajós templomként épült. A templomhajó gótikus presbitériuma és oldalfalai máig megőrizték eredeti állapotukat, ezek a templom legrégibb eredeti részei.
– fogalmazott lapunknak Brogyányi Mihály idegenvezető, helytörténész.
- tette hozzá.
A templomhoz a XIV. században kolostor is épült, amely a legrégebbi ferences rendtartomány központja volt a Magyar Királyságban. A kolostort a XVII. században átépítették, majd folyamatosan több ízben is bővítették és átalakították. A későbbiek során több kápolnát is építettek a templomhoz. „A templom a hozzátartozó kápolnákkal együtt egyedi épületegyüttest alkot, amely különböző korok építészetét és lelkiségét köti össze” – írja a pozsonyi ferences templom történetét bemutató írásában Juraj Andrej Mihály ferences szerzetes.
Jakab városbíró, Szent János evangélista tiszteletére, a XIV. század hatvanas éveiben építtette a templom északi falához a gyönyörű gótikus kápolnát, amelyet a mai Szlovákia egyik legszebb gótikus épületének tartanak.
"A holtak kápolnájának is nevezett oldalsó kápolna művészettörténeti szempontból egy csoda. Egy kétszintes temetkezési kápolna, amely a párizsi Sainte-Chapelle mintájára épült, és eredetileg Jakab városbíró temetkezési helye volt, később pedig a Rozgonyi grófi család temetkezési helyéül szolgált" – mondta Brogyányi Mihály hozzáfűzve, hogy a főhajótól balra lévő kápolna csodálatosan tiszta gótika, ami a tájainkon egyedülálló, alatta egy alsó kápolnával.
"A kápolnának volt egy gyönyörű kapuzata is, amely egy tűzvész során megsérült. Később hozzáépítettek egy másik kápolnát, az Esterházy Pál herceg által építtetett Lorettói-kápolnát, amelyet más néven Fekete Madonna-kápolnának neveznek. A különleges kultuszú kápolna külső részén az Esterházy család hercegi ágának címere látható, belül pedig a Fekete Madonna-szobor, amelyhez a lorettói kultusz kötődik."
A templom harmadik értékes kápolnája a Szent Rozália-kápolna, amelyet a pestisbetegeknek szenteltek, a nevét pedig Szent Rozáliáról, a pestisbetegek védőszentjéről kapta. Van itt egy értékes sírkő is, amelyről sokan azt hitték, hogy Homonnai Drugeth Bálint sírköve, de nem az övé, hanem Pálffy Miklósé, akinek érdekes módon két sírköve is van Pozsonyban, mert az első, amit neki készítettek, a családnak nem felelt meg. De ez alatt a kápolna alatt van eltemetve a Czobor család több tagja is. Maga a templom tehát nagyon értékes temetkezési helynek is számít, több magyar nemesi család tagja van itt eltemetve – mondta a helytörténész.
A templom és a kolostor a város és egész Magyarország szempontjából fontos történelmi szerepet játszott. Több mint két évszázadon át a ferences templomban választották a pozsonyi városbírót.
De fontos szerepe volt a templomnak a koronázások során is. Minden Pozsonyban koronázott magyar királynak itt kellett aranysarkantyús lovaggá avatnia az arra érdemeseket, mindjárt a koronázási szertartás után. Sok olyan vitéz kapta meg itt az aranysarkantyút, egyenesen a királytól, aki a török elleni harcokban vett részt. És többször megtörtént az is, hogy itt ülésezett a magyar Országgyűlés is.
A legjelentősebb, amikor 1526 decemberében itt jöttek össze azok a magyar főnemesek, akik nem voltak megelégedve Szapolyai Jánossal, és végül az a döntés született, hogy a magyar rendek Habsburg Ferdinándot választják meg magyar királynak – mondta Brogyányi Mihály, aki szerint a templom a magyar nyelvű hitéletnek is jelentős támasza volt mindig, nem véletlen, hogy ma Pozsony belvárosában ez az a templom, ahol rendszeresen van magyar mise.
A pozsonyi magyar katolikus közösség egy lelki ünnepség keretében emlékezett meg a templom felszentelésének 725. évfordulójáról.
"Március 24-én, a felszentelés évfordulóján, amit mi templombúcsúnak is tartunk és másnap, március 25-én is, amikor Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe volt, ami a templomunk címe, ünnepi szentmisét tartottunk a ferences templomban. A pénteki szentmise volt a kicsúcsosodása az ünnepségünknek, ami az egész katolikus egyházban ünnep, így ezen a napon a pápai és magyar himnusz eléneklésével zártuk a szentmisét" – fogalmazott lapunknak Molnár Tamás atya, a pozsonyi magyar katolikus hívek lelkipásztora. A március 24-ei misét, elmondása szerint, összekötötték egy szentségimádással is, amelyben köszönetet mondtak mindazokért, akik felépítették ezt a templomot és tettek azért, hogy az meg is maradjon, illetve, hogy magyar lelki központtá válhasson.
– fűzte hozzá a lelki-atya.
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2022/14-es számában.
