Ferenc pápa első beszédét az ökumenikus tanács előtt tartotta
Ferenc pápa konvoja nem sokkal 15:45 után indult el a reptérről a fővárosba, a szentatyát egy Škoda ENYAQ elektromos autóval szállították. Zuzana Čaputovával való rövid találkozója után az Apostoli Nunciatúrára ment egy ökumenikus találkozóra.
Szlovákia hagyományosan katolikus országnak minősíthető. A katolikus egyház a legnagyobb, bár a szekularizáció miatt csökken a hívők száma, különösen a városokban; a vidéki lakosság továbbra is vallásosabb.
A statisztikai hivatal adatai szerint a katolikusok részaránya 68,7%, ebből 64,9% (3 543 ezer fő) a latin rítusú katolikus egyházé, 3,8% (208 ezer fő) pedig a görög katolikus egyházé (bizánci / bizánci-szláv rítus), amely inkább Kelet-Szlovákiában az elterjedtebb.
A második legnagyobb keresztény egyházi közösség Szlovákiában az Augsburgi Hitvallású Evangélikus Egyház, amely a hívők teljes számának 5,9% -át képviseli, 316 ezer főt.
Szlovákiában a katolikus és az evangélikus egyház után, számosságban következik a Keresztény Református Egyház (az úgynevezett kálvinista egyház - a lakosság 1,83%-a, azaz mintegy 100 ezer fő) és más protestáns egyházak, valamint az ortodox egyház (0,91% / 50 000).
2021 tavaszán új népszámlálás folyt Szlovákiában: eredményei eddig még nem ismertek.
A nunciatúrán a szlovákiai egyházak képviselői fogadták Ferenc pápát. Az ökumenikus tanácsot Szlovákiában 7 egyház képviseli, illetve öt egyház megfigyelői pozícióban vesz részt a tanács munkájában.
Köszöntő beszédében az evangélikus egyház képviselője elmondta, hogy a 16. században, amikor a protestáns egyházak megszülettek, akkor a katolikus egyház krízise esélyt adott a református egyházak születésére. Ma már nem lehet így tekinteni a keresztény egyházak válságaira.
A válság bármely keresztény egyházban a többinél is gondot okoz, a siker, pedig megerősíti a többi egyházat is. Ezért tekintenek a nem katolikus keresztények is bizakodva a pápa látogatására, mert a lelki jó, mindegyiküknél sok jót hozhat.
Szentatya első beszédében örömét fejezte ki, hogy mint zarándok Szlovákiában az ökumenikus tanáccsal találkozhat először. Ez a jele annak, hogy
a keresztény hit ebben az országban, az egység magja és a testvériség kovásza kíván lenni.
Felhívta a figyelmet, hogy az egyháznak itt, az ateista elnyomásból kellett újjászületnie, amikor próbára tették a vallásszabadságot, vagy akár be is tiltották.
Most olyan úton jártok - mondta - ahol észlelitek milyen szép, és egyben milyen nehéz szabadon megélni a hitet.
Ugyanis ott a kísértés, hogy újra rabszolgává váljunk. Már nem a rezsimnek, hanem önmagunk belső rabszolgájává.
Ferenc pápa Dosztojevszkijnek az Inkvizítorára utalt. Jézus mikor visszatért a földre, az inkvizítor bebörtönözte, mert túl nagy teret adott az emberi szabadságnak. Mondja neki: A világba üres kezekkel akarsz menni. Valamiféle szabadság ígéretével, amit az emberek a maguk egyszerűségükben, meg sem érthetnek. Amit kívánnak, de egyben félnek is tőle, mert semmi sem volt az emberek számára nehezebben elviselhető, mint a szabadság. És még hozzáteszi az inkvizítor, hogy az emberek nagyon könnyen oda adják a szabadságukat a rabszolgaságért. Alárendelik magukat olyannak, aki majd dönt helyettük, hogy kenyerük és biztonságuk legyen. Jézus szemére veti, hogy nem akart császár lenni, hanem továbbra is az emberi szabadságot helyezte előre.
Ferenc pápa arra szólított fel, hogy ilyen ne történjen meg velünk. Segítsünk egymásnak, hogy ne essünk a csak kenyér és a valami hozzá csapdájába. Ez a csapda akkor érkezik, mikor azt hisszük, hogy mindenünk meg van a békés élethez. Ha csak ezzel törődünk, akkor az nem az a szabadság, amit Jézus igazsága kínál, hanem a tér és privilégiumok megszerzése, amit az evangélium szavai szerint az a kenyér és valami hozzá.
Itt Közép Európában megkérdezhetjük, mi keresztények nem tévesztettük el a jelentések rangját és a próféciák bizonyságát?
Az, ami felszabadít, az az evangélium igazsága.
A Szentatya felhívta a figyelmet arra is, hogy egy ember szabadsága nem segít a közösségen. Kérte, hogy azok a szentek, amelyek akkor kísérték az egyház útját, amikor még egységes volt, ma is segítsenek és vezessenek a testvériség felé. Feltette a kérdést:
Miképp képzelhetjük el Európát, amely újra megtalálja a keresztény gyökereit, ha mi magunk vagyunk gyökértelenek a társadalomban? Hogy álmodhatunk az ideológiamentes Európáról, ha nincs bátorságunk Jézus szabadságát fölé helyezni egyes vallási csoportok érdekeinek? Szeretnénk, ha Európát jobban áthatná az evangélium, miközben az nem bánt, hogy nincs egység közöttünk, és nem törődünk egymással?
Ferenc pápa kérte a jelenlévőket, hogy imádkozzanak érte.
