A hőslelkű komáromi plébánosra, Lipovniczky Istvánra emlékeztünk – KÉPEKKEL
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc komáromi katolikus temetőben álló emlékművénél október 26-tól külön emléktábla hívja fel a figyelmet a hit és hűség példaképének tartott Lipovniczky István, volt komáromi katolikus plébános, 1868-tól nagyváradi püspök, illetve magyar királyi helytartó tanácsos helytállására. Halálának 140. évfordulója alkalmából a helyi római katolikus plébánia által rendezett vasárnapi emlékünnepség a Szent András-bazilikában főpapi szentmisével kezdődött, amely főcelebránsa dr. Böcskei László nagyváradi megyéspüspök volt. Majd a hőslelkű atya testvérének dédunokája, Vitéz Lipovniczky Kázmér jelenlétében került sor az emléktábla leleplezésére és megszentelésére.
Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a vasárnapi főpapi szentmisén Lipovniczky Istvánt (Aranyosmarót, 1814. augusztus 15 - Nagyvárad, 1885. augusztus 12.) a rendíthetetlen bizalom, a hit és hűség példaképének nevezte, aki egész életében kitartott a hite, magyarsága és népe mellett. Ő a hitét az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc alatt és a sorendben 75. nagyváradi püspökként, valamint a reformtörekvések pártolása során is konkrét jócselekedetek által élte meg.
Hangsúlyozta: szolgálata során népe felemelkedéséért munkálkodott, és megértette az általa elvégzendő feladatok hosszú távon ható lényegét. A múlt tapasztalataiból merítve, az egyházközségek életébe tüzet - lendületet akart vinni, s a szeretet forrása akart lenni.
A főcelebráns mindenkit arra sarkallt, hogy hozzá hasonlóan tegyük mindig a jót, teremtsük meg a szeretet légkörét, építsünk hidakat egymás felé... A házigazdák ajándékát Hajabács Mária és id. Hollósy Tamás doktor nyújtotta át a nagyváradi vendégnek, megköszönve a komáromi szolgálatát.
A Himnusz közös eléneklésével végződő főpapi szentmise után, amelyen többek között Lépes Lóránt atya, a Mária Rádió műsorigazgatója és Kiss Róbert atya, a Nagyszombati Főegyházmegye kanonokja is szólt a hívekhez, sokan átvonultak a helyi katolikus temetőben folytatódó emlékünnepségre. Az újabb helyszínen a hőslelkű atya testvérének dédunokája, a Tatán élő Vitéz Lipovniczky Kázmér is jelen volt a párjával.
A helyi katolikus plébánia által Lipovniczky István hősiessége elismeréséül készíttetett emléktábla egyik ötletgazdája, Sárközi János a Vasárnapi Újság 1885. augusztus 23-i számában az augusztus 12-én elhunyt hősről megjelent cikkből is idézett. Abban az állt, hogy a magyar hazafias főpap típusát róla lehetne megmintázni, hiszen a saját szabadságát, vagyonát, életét sem féltette, amikor a vérzivataros időkben jó magyar ügyekért kellett kiállni...
Majd Böcskei László püspök úr megáldotta és megszentelte a leleplezett emléktábláját, mely alá a hála koszorúi kerültek, Vitéz Lipovniczky Kázmér pedig mécsest is gyújtott az emlékére.
Mindarról, hogy a haditörvényszék 1852-ben Lipovniczky Istvánt miért ítélte halálra, majd az ítéletét kufsteini várfogságra változtatta, a további részletekkel együtt a Magyar7 hetilap november 5-i számában olvashatnak.
