Újabb reménysugár: már csak a Tanácson és az Európai Parlamenten múlik, kitolják-e a nemzeti régiókért indított aláírásgyűjtést
Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felvidéki származású fiatal kutatója kiváló elemzésében mutatta be a nemzeti régiók ügyéért indított aláírásgyűjtés legújabb fejleményeit. Az alábbiakban ebből csemegézünk.
Szerencsére beigazolódótt a fiatal kutató jóslata, az Európai Bizottság néhány nappal ezelőtt valóban javaslatot tett a polgári kezdeményezések – ide tartozik a nemzeti régiókét indított aláírásgyűjtés is – határidejének kitolására. A Bizottság előterjesztése értelmében nem csak a járvány idején, az aláírásgyűjtő szakaszban lezárult kezdeményezések határideje tolódna ki, hanem az olyan, a procedúrában előrébb tartó kezdeményezésekre is kitolódna a határidő, mint a Minority SafePack.
A Bizottság március 11-ét, a koronavírus-járvány világjárvánnya minősítésének napját szabta meg határidőnek.
A féléves hosszabbítás tehát azokra a polgári kezdeményezésekre vonatkozna, melyek támogató nyilatkozatainak gyűjtése ezen a napon még folyamatban volt, beleértve az időközben már lezárult kezdeményezéseket is (többek között a nemzeti régiók ügyéért indított is ilyen).
Gondolva a járvány második hullámára, a Bizottság javasolta, hogy a féléves határidőt újabb három hónappal lehessen kitolni abban az esetben, ha a járvány miatt a tagállamok több mint felében vagy az Unió összlakossága legalább 35 százalékának otthont adó tagállamokban még mindig az aláírásgyűjtést nehezítő korlátozó intézkedések lesznek érvényben (a három hónapos hosszabbításra legfeljebb kétszer kerülhet sor, de az aláírásgyűjtések összidőtartama nem haladhatja meg a két évet) - írja Tárnok.
Az eljárás érdekessége, hogy a Bizottság rendeletjavaslat formájában terjesztette elő a javaslatát, így az EU jogalkotásának szabályai alapján azt még az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Egy 2012-es, az elektronikus aláírásgyűjtést hátráltató informatikai hiba miatt már sor került hasonló hosszabbításra, de akkor a Bizottság saját hatáskörén belül hagyta ezt jóvá. Felmerül hát a kérdés, most miért választották a nehezebb utat, miért kérik az EP és a Tanács hozzájárulását?
Tárnok szerint ennek egyik oka, hogy a 2012-es esettel ellentétben ezúttal egy külső tényező hátráltatja az aláírásgyűjtést, amely gyakorlatilag a törvény által előírt előfeltételek összességére kihat. A gyűjtésre, az érvényességi ellenőrzésre, sőt az uniós intézmények által végzett érdemi vizsgálatokra is.
Értsd: a járvány nem csak a Bizottság feladatkörével kapcsolatos folyamatokat érinti.
Mindezek ellenére Tárnok úgy véli, a legkézenfekvőbb döntés az lett volna a bizottság részéről, ha a Székely Nemzeti Tanács kérelmét fogadja el. A szervezet ugyanis azt kérte, a hat hónapos hosszabbítást attól az időponttól számítsák, amikor az EU tagállamainak többségében megszűnnek a korlátozó intézkedések, vagy amikortól a szervezők arról tájékoztatják a Bizottságot, hogy készen áll az aláírásgyűjtés folytatására.
Másfelől egyáltalán nem biztos, hogy ezzel az eljárással bármilyen hátrány éri a polgári kezdeményezések szervezőit.
A kutató szerint kevés rá az esély, hogy akár az EP, akár a Tanács előtt elakadjon a folyamat. Részben azért, mert az EP Alkotmányügyi Bizottsága (AFCO) Vincze Lorántot, a Minority SafePack mögött álló FUEN elnökét nevezte ki az európai polgári kezdeményezések határidőmódosításaival kapcsolatos jelentéstevőnek - írja Tárnok, másrészt pedig azért, mert a tagállamok között (ez lenne tulajdonképpen a Tanács területe), feltételezi a kutató, már korábban sor került a szükséges szakmai egyeztetésre.
– zárta az üggyel kapcsolatos gondolatait Tárnok Balázs.
