Tusványos felvidéki szemmel - KÉPEKKEL
Rendkívüli érdeklődés mellett zajlott a múlt héten a nyár egyik legizgalmasabb eseménye Erdély szívében: a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, vagy ahogy mindenki ismeri, Tusványos.
A politikai szabadegyetemként indult rendezvény mára teljes értékű kulturális-közéleti fesztivállá nőtte ki magát, ahol a komoly témák és a könnyed kikapcsolódás tökéletes egyensúlyban vannak. A szervezők idén a „Ránk számíthatsz!” mottóval hirdették meg tábort, amely ezúttal is egyszerre kínált elgondolkodtató beszélgetéseket, lendületes koncerteket és hamisítatlan fesztiválhangulatot.
Popa Ilona erdélyi főszervező hetilapunknak elárulta, hogy a 34. Tusványoson 71 partnerszervezet révén mintegy 40 programhelyszínen valósultak meg rendezvények, amelyek lebonyolítását összesen 308 szervező biztosította. Közülük 252-en már a korábbi években is bekapcsolódtak a tábor szervezésébe, így azt lehet mondani, hogy egy összeszokott, profi csapatról van szó, amelyhez azonban évről évre lelkes fiatalok is csatlakoznak.
A szerda délelőtti hivatalos megnyitó közös imával és egyházi áldással kezdődött, majd egyperces néma csenddel emlékeztek a tavaly elhunyt Potápi Árpád János korábbi nemzetpolitikai államtitkárra.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke a diáktábor mottójával kapcsolatban kifejtette: a „Ránk számíthatsz!” elsősorban azt jelenti, hogy a szabadegyetem segít értelmezni a körülöttünk zajló történéseket, rendet tenni a káoszban, megtalálni az igaz mondanivalót és meghallani az igaz hangot az álhírek rengetegében.
A különböző panelbeszélgetések során volt szó háborúról, gazdasági kihívásokról, világpolitikai átrendeződésről, kisebbségi sorsról és nemzetpolitikáról, valamint a frissen lezajlott romániai választásokról is. Kiemelt figyelem övezte azokat a beszélgetéseket, amelyek a parajdi bányakatasztrófával, illetve az érintett térség jövőképével foglalkoztak. A tábornak számos felvidéki résztvevője és előadója is volt.
A már hagyományosnak mondható pénteki nemzetpolitikai kerekasztalon a Kárpát-medencében működő magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői számoltak be közösségeik helyzetének alakulásáról.
A panelt Gubík László nyitotta meg, aki a Magyar Szövetség elnökeként tíz hónap távlatából értékelte az általa meghirdetett „korszakváltás” eredményeit. Gubík szerint a Magyar Szövetség előtt álló egyik legfontosabb feladat a közelgő önkormányzati és megyei választásokra való felkészülés, valamint a 2027-es parlamenti választásokon való megerősödés. A cél, hogy a felvidéki magyar közösség „újra az A-ligában szerepeljen a szlovákiai belpolitikában”.
A magyar kormány részéről Semjén Zsolt hangsúlyozta: nem Budapestről diktálják a nemzetpolitika irányait, hanem a külhoni közösségek alakítják azokat, saját tapasztalataik alapján. Példaként említette a Magyar Állandó Értekezlet működését, amely a külhoni intézmények támogatását is koordinálja. Nacsa Lőrinc államtitkár a nemzetpolitika közösségépítő dimenzióját emelte ki. Új programokat indítottak, köztük nyelvoktatási támogatást Kárpátalján, és az amerikai magyar diaszpóra megerősítését célzó találkozókat is. Felhívta rá a figyelmet, hogy a Határtalanul programmal eddig 580 ezer diák látogatott el külhoni magyar területekre és mintegy 6500 külhoni intézmény kap magyar állami támogatást.
A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a határokon átívelő magyar nemzeti összetartozás megerősítése és a stratégiai partnerség kialakítása elengedhetetlen. Ahogy a beszélgetést záró mondatokban is elhangzott: a magyar nemzetpolitika célja nemcsak a túlélés és a megmaradás, hanem a gyarapodás.
Egy másik panelbeszélgetésen vett részt Pandy Péter, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának elnöke is, aki a felvidéki magyarság előtt álló kihívásokról beszélt, ezek között említve a negatív demográfiai mutatókat és az elvándorlást, melyek kezelésére hosszútávú stratégiára van szükség. Pék Pál, a Szlovákiai Magyar Ifjúsági Szövetség (SZMISZ) szakértője a V4-es országok fiataljainak helyzetéről tartott eszmecserén kongatta meg a vészharangot. Elmondta, hogy minden második fiatal nem talál munkát, mert az iskolákban alig van gyakorlati oktatás. Ez nemcsak szakmai, hanem mentális egészségügyi problémákat is okoz, mivel a létbizonytalanság szorongáshoz és depresszióhoz vezethet.
Iván Tamás az ifjúságpolitikai kerekasztal meghívott vendégeként osztotta meg gondolatait. A beszélgetés célja az volt, hogy felmérje: a különböző határon túli térségekben hogyan lehet megszólítani és aktivizálni a fiatalokat. A felvidéki tapasztalatokat megosztva rámutatott: a magyar jövő csak határokon átívelő, összetartó közösségeken keresztül képzelhető el, és ebben a fiatal generáció kulcsszereplő.
Iván Tamás édesapja, Iván László szintén előadóként vett részt a tusványosi programban. A szelmenci határnyitás emlékezetes történetét idézte fel, arról a magyar faluról mesélve, amelyet nyolc évtizede az éj leple alatt kettévágtak és egyik része Csehszlovákiához, a másik a Szovjetunióhoz került.
Ugyancsak a szelmenci határnyitás húszéves évfordulójának apropóján került napirendre Kárpátalja aktuális helyzete. A résztvevők – köztük Gubík László Komlóssy József és Balogh Lívia – egyetértettek abban, hogy a térség továbbra is súlyos elhanyagoltsággal küzd, különösen a háború kitörése óta. Hangsúlyozták, hogy nem az ünneplés ideje van, hanem a cselekvésé: az Ung-vidék problémáira választ kell adni.
A Magyar Szövetség elnöke még két további beszélgetésen is részt vett, az egyik témája Duray Miklós öröksége és a nemzetpolitikai intézményépítés volt, míg a másik a Kárpát-medencei roma stratégia és a cigányság integrációjának kérdéseit járta körbe.
