Trianont mindössze a magyar népesség egy százaléka ismeri részleteiben
Igen fontos és legalább annyira időszerű kutatásról számoltak be a Trianon 100 kutatócsoport szakemberei. Telefonos közvélemény-kutatás fomájában térképezték fel az anyaországi magyarok diktátummal kapcsolatos ismereteit. A módszertan alapján bizton állítható, az eredmények jó közelítéssel leképezik a magyar társadalom egészének véleményét, ismereteit az alant látható témák kapcsán.

A kutatócsoport honlapján közzétett ismertetés szerint 1048 személy vett részt a vizsgálatban, mint írják a kutatás alanyai nemre, életkorra, iskolázottságra, a lakóhely településtípusára és megyéjére is reprezentálják a teljes felnőtt sokaságot.
A felmérés első, bevezető kérdése a válaszadó történelmi érdeklődésére vonatkozott. A kutatók arra voltak kíváncsiak, egyáltalán foglalkoztatja-e a magyarokat a történelem. A felmérés alapján a társadalom jó része aktívan érdeklődik a múlt iránt, a válaszadók 78%-a úgy felelt, inkább vagy nagyon érdekli őt a történelem. A legnagyobb érdeklődésre, nem meglepő módon, a családtörténet tart számot (81%), de a lehetséges válaszok közt népszerű volt a "régmúlt korok magyar történelme" (78%), Trianon (78%), illetve a második világháború és '56 eseményei is.
Érdekes módon a felmérés alapján a magyar társadalmat viszonylag hidegen hagyja a Horthy-rendszer vagy a szocializmus történelme.
Nem minden alap nélkül tartja magát a közvélekedés, hogy a magyar egy pesszimista, kiábrándult nép. A kutatócsoport felmérése is ezt látszik megerősíteni, hiszen a magyar történelem en bloc értékelésére kapcsán sokan, (a válaszadók 81%-a) úgy nyilatkoztak, fordulatos, de tragikus folyamat Magyarország évezredes történelme.
Erre a kérdésre egyébként a klasszikus nem/inkább nem/inkább igen/ teljesen - típusú volt, így a válaszokból az is kiderült, a megkérdezettek mindössze 32%-a (29 plusz 3) tartja sikeresnek a magyarság történelmét.
A válaszadók 28%-ának van határon túlról a z anyaországba költözött hozzátartozója, vagy rokoni ága. Kiderült, közel minden ötödik magyarnak (18%) van az ország jelenlegi határokon kívül élő rokona. Az 1048 válaszadóból mintegy harmincan maguk is határon túl születtek.
Határon túli magyar ismerősökkel 37%-uk rendelkezik.
Elérkeztünk a kutatás talán legizgalmasabb és legaktuálisabb részéhez. Mennyit tudnak az emberek Trianonról. A válaszadók mindössze HÉT (hetes, sieben, seven) százaléka jelentette ki, tájékozottnak tartja magát a kérdéskörben, "részletesen ismeri az okokat és következményeket" egyaránt.
A válaszadók harmada alapvetően tájékozottnak tartja magát, de az emberek majdnem fele (48%) saját magáról is úgy nyilatkozott, nem sokat tud Trianonról. Ehhez az adathoz néhány százalékot még nyugodtan hozzátehetünk, hiszen jellemző emberi gyarlóság túlértékelni tudásunkat, így félő, ennél a 48%-nál rosszabb csak rosszabb a fenti adat.
Az is kiderült:
Minden tizedik magyar ember gyakorlatilag semmit nem tud Trianonról. A békeszerződés évszámát a válaszadók 43%-a tudta fejből, a pontos napot harminc százalékuk.
Az elcsatolt országrészek területét rengetegen alulbecsülték, a kutatás résztvevőinek 54%-a, de meglepően szép eredmény, hogy 31%-uk nagyjából eltalálta a pontos választ. Hasonló a helyzet a lakosságszám kapcsán is, bár egy jól közelítő számot itt már csak 20%-uk tudott megadni. A nem magyar nemzetiségűek arányát még kevesebben ismerik, az emberek 9%-a lőtte be nagyjából pontosan a számokat.
Kombinálva a három kérdést kiderül:
Rendkívül érdekes megvizsgálni azt, mit gondol a magyar társadalom Trianon okairól. Ki tehet róla? Mi, magyarok? A nagyhatalmak? A nemzetiségek?
A válaszadók többsége szerint nagyjából a fenti három.
A nagyhatalmak geopolitikai érdekeit, a szomszéd országok törekvéseit és az első világháborús vereséget a válaszadók 70-78%-a jelölte meg Trianon szempontjából meghatározónak. Kisebb arányban tartják felelősnek a franciákat, a Monarchia gyengítésének szándékát, illetve a nemzetiségek törekvéseit. A válaszadók egy része további szempontokat is megjelölt a rendelkezésre állók közül. Tízből négyen-öten Károlyi Mihályt, Clemenceau francia miniszterelnök magyarellenességét, a magyar tárgyalódelegáció hiányosságait tartják fontosnak. Ezeknél kisebb arányban ugyan, de a válaszadók megjelölték az őszirózsás forradalmat, a Tanácsköztársaságot, a szabadkőművességet és a magyarellenes újságírókat is Trianon lehetséges előidézőiként, okaiként.
A válaszadók között alig volt valaki, aki igazságosnak tartaná Trianont.
94%-uk szerint igazságtalan és túlzó ítélet született Versailles-ban.
A társadalom 85%-a szerint ez volt a magyar történelem legnagyobb tragédiája, és sokan (84%) egyetértenek a tévesen Illyés Gyulának tulajdonított klasszikus gondolattal:
Az emberek túlnyomó többsége (77%) szerint a Trianon jelentette traumát ma sem heverte ki a magyarság. Maguk a kutatók írják az eredményeket ismertető rövid összefoglalóban, a fenti négy tétel a magyar társadalom Trianonról való gondolkodásának sarokköveit jelenti.
A válaszadók 60%-a úgy nyilatkozott, járt már legalább egyszer a Felvidéken, érdekes módon Erdélynél ez a szám alacsonyabb (51%), Vajdaság és Kárpátalja azonban nem túl népszerű az anyaországi magyarok körében, mindössze a válaszadók 35, illetve 20 százaléka nyilatkozott úgy, járt már ezeken a területeken.
Igen tanulságos, hogy a válaszadók 34%- szerint Felvidéken a legjobb magyarnak lenni, a többi elcsatolt országrész messze elmaradt ettől, a második helyen, valószínűleg a "jugó nosztalgia" miatt, a Vajdaság futott be. Abban viszont nagy konszenzus volt, hogy Kárpátalján a legrosszabb magyarnak lenni, erre a kérdésre még Erdélyt jelölték meg viszonylag sokan.
Egészen elképesztő, hogy a válaszadók fele még csak megtippelni sem tudta, hány magyar él ma a jelenlegi határokon túl.
A felvidéki magyarság számát csak 16, az erdélyiekét pedig még ennél is kevesebben, mindössze nyolc százaléknyian lőtték be hellyel-közzel elfogadhatóan. Jellemzően egyébként alulbecsülték a lélekszámot.
A kettős állampolgárság megadása a társadalom 70%-a szerint helyes döntés volt, de csak 42 százalékuk gondolja úgy, szavazati jog is járjon mellé.
Sokan (63%), úgy vélik, a határon túliaknak előnyére válik, hogy két kultúrához is kötődnek. A válaszadók többsége szerint a határon túli magyaroknak elsősorban szülőföldjükön kell boldogulniuk (59%).