2020. október 4., 11:28

Szomorú évforduló - Tíz éve történt az ajkai vörösiszap-katasztrófa

Tíz éve, 2010. október 4-én történt Magyarország legnagyobb, tíz emberéletet követelő ökológiai katasztrófája. Ajka közelében, Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja, a kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.

Ajka vörösiszap
Galéria
+3 kép a galériában
Fotó: TASR / AP

A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól,

az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk.

Október 5-én a kormány Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely 2011. június 30-áig volt érvényben. A szennyeződés a Torna patakon keresztül - a védőintézkedések következtében felhígulva - a Marcal folyóba, majd a Rábába és végül a Dunába jutott. A Torna és a Marcal élővilága kipusztult, a Mosoni-Dunát a lúgos kémhatás csökkentésével sikerült megvédeni. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett.

Az érintett három településen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó- és ingatlanvagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki.

A tragédia másnapján, 2010. október 5-én azonnali hatállyal felfüggesztették a Mal Zrt. termelői tevékenységét. A cég vezetői akkor úgy nyilatkoztak, hogy nem tartják magukat hibásnak a katasztrófáért, a vállalat minden szabályt betartva működik. A vállalat a honvédelmi törvény október 12-én életbe lépett módosítása alapján 2011. június 30-áig állami felügyelet alá került, a termelés október 15-én kormánybiztos irányítása alatt indulhatott újra.

Az Országgyűlés 2010. november 29-én parlamenti bizottság felállításáról döntött a katasztrófáért viselt felelősség kivizsgálására, a bizottság december 7-én kezdte meg munkáját. Jelentése alapján a parlament 2012. március 12-én határozatban mondta ki, hogy a katasztrófáért döntően a Mal Zrt. volt felelős, ám felelősség terheli a létesítmény és a technológia engedélyezésében, illetve ellenőrzésében közreműködő hatóságokat, valamint a jogalkotót is, amiért hibásan ültettek át a magyar jogba bizonyos EU-irányelveket, és nem rendeztek nyilvánvaló hatásköri hiányosságokat. A zöldhatóság 2011. szeptember 14-én 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt.-re.

A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények (gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen,

a vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel.

A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án meghozott első fokú ítéletében

bűncselekmény hiányában mind a tizenöt vádlottat felmentette.

A határozatot a Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte,

az új eljárásban a Győri Törvényszék 2019. február 4-én első fokon a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki,

két vádlottat - a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét - letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy vádlott pénzbüntetést, egy megrovást kapott. A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben a Győri Ítélőtábla hét vádlott esetében súlyosbította az első fokú, börtönbüntetést kiszabó ítéletet.

Devecser vörösiszap
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.