Szoborügyek a magyar fővárosban is akadnak
Első világháborús emlékművé nyilvánítaná a budapesti XII. kerületi önkormányzat az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán lévő turulszobrot, amelyet a második világháború polgári és katonai áldozatainak emlékére állítottak 2005 októberében - írja szombati számában a Magyar Nemzet.
A lap információi szerint egyidejűleg pályázatot írnának ki egy új második világháborús emlékhely terveire. Az önkormányzat olyan szobrot szeretne, amely vallástól, nemzetiségtől, társadalmi hovatartozástól független lenne.
A kerület az új alkotás helyszínéül a Csaba és a Maros utca kereszteződését, a Városmajori templom mellett található területet tartja a legalkalmasabbnak. Az ingatlan egyházi tulajdonban van.
Az új szobor annak a több száz áldozatnak kíván emléket állítani, akiket a nyilasok gyilkoltak meg a Maros utca 16. szám alatt az egykori zsidókórházban, a Városmajor utca 64-66. alatti Bíró Dániel Kórházban és az Alma utca 2. szám alatt működő zsidó szeretetotthonban 1945. január 12 és január 14-én.
Pokorni Zoltán polgármester már felkérte Cseh Gergő Bendegúzt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatóját, Kovács Tamás történészt, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóját, valamint Ungváry Krisztián történészt, hogy vizsgálják meg, kik azok, akik népellenes bűncselekményeket követtek el, és így méltatlanok arra, hogy a nevük szerepeljen mind a jelenlegi, mind a jövőbeni emlékművön. A vizsgálat négy háborús bűnökkel vádolható személyt talált, köztük Pokorni Józsefet, a jelenlegi polgármester nagyapját, aki nyilasként részt vett a városmajori tömeggyilkosságokban, nevét már el is távolították a turulszoborról.
A turulszobor átminősítéséről szóló előterjesztésről csütörtökön szavaznak a helyi képviselő-testületben.
