Szijjártó: Nincs erős Európai Unió bővítés nélkül és nincs bővítés Szerbia nélkül
Nincs erős Európai Unió bővítés nélkül és nincs bővítés Szerbia nélkül, ezért fel kell gyorsítani az ország csatlakozási tárgyalásait - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán.
A tárcavezető Jadranka Joksimoviccal, Szerbia európai integrációért felelős miniszterével tartott közös sajtótájékoztatót Budapesten, aki Gordan Grlic-Radman
horvát külügyminiszterrel együtt beszédet tartott a magyar nagykövetek éves értekezletén.
Szijjártó Péter a tárca közleménye szerint kijelentette, hogy
a koronavírus-világjárvány fenekestül felforgatta az életünket, új politikai és világgazdasági korszakba léptünk, s kiújult a vita arról is, hogy hogyan nézzen ki az Európai Unió jövője, hogyan tehető ismét erőssé a közösség.
Aláhúzta:
a nyugat-balkáni államok felvétele nélkül nincs erős Európai Unió, és Szerbia a térségben kulcsországnak számít, ezért semmiképp nem maradhat ki a bővítésből. Hozzátette, a régióban békére és nyugalomra van szükség, ehhez pedig nagy szükség van az európai integrációra.
- mondta, hozzátéve, hogy az üres ígéretek a tisztelet hiányát jelzik, ami elfogadhatatlan.
A külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy Szerbia készen áll tizenegy csatlakozási fejezet megnyitására, s ezt Magyarország is támogatná.
Kiemelte, hogy
a Nyugat-Balkán szerepe és jelentősége most tovább erősödik, az afganisztáni totális kudarc ugyanis komoly migrációs kockázatot jelent Európa számára, a bevándorlók gyakorlatilag akadálytalanul eljuthatnak Törökországig, onnan pedig már csak egy lépés a régió.
Hozzátette, Magyarország egy húsz fős kontingenssel továbbra is támogatja Szerbiát a déli határa megvédésében.
Szijjártó Péter végezetül elmondta, hogy Magyarország nyugat-balkáni kapacitásfejlesztési programot indít Szerbiával közösen, amelynek keretében Széchenyi Programiroda nyílik Belgrádban. Emellett közölte, hogy
tárgyalások zajlanak Szerbia csatlakozásáról a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankhoz.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter közölte, hogy az afganisztáni mentési művelet a vége felé közeledik, annak pontos lezárását a hadsereg parancsnoka fogja bejelenteni. Arról tájékoztatott, hogy az akcióban valamivel több mint ötszáz személyt menekítettek ki, egy jelentős részüket amerikai és orosz kérésre, de van köztük néhány afgán-magyar kettős állampolgár, illetve jelentős számban vannak olyan helyiek és családtagjaik, akik az afganisztáni magyar misszióknak dolgoztak.
Leszögezte: Magyarország ezen felül semmilyen elosztási mechanizmusban nem kíván részt venni.
