Szijjártó: Az ársapka egy álcázott szankciós intézkedés! Brüsszel így akarja megkerülni a tagállamokat!
Szijjártó Péter kora délután Brüsszelből jelentkezett be, miután rendkívüli miniszteri tanácsülésre került sor az uniós székhelyen. Az Európai Bizottság javaslata alapján az orosz vezetékes földgáz importjára ársapkát vetne ki a közösség. Az ötlet több tagállam, köztük Magyarország bírálatát is kiváltotta.
- kezdte Szijjártó.
Az Európai Bizottság öt pontból álló javaslatcsomagjából négy technikai jellegű javaslat - fogalmazott Szijjártó. Ezek kisebb korrekciókkal elfogadhatóak lehetnek, mondta, s bár a válságot, az alapproblémát nem kezelik, a "tünetek enyhítésében" talán lehet szerepük. Ezek egy részét, némileg módosítva, már Magyarország is alkalmazza - utalt Szijjártó például az EB energiatakarékossági elképzeléseire.
Ezeket csak önkéntes alapon tudja elfogadni Magyarország, ahogy támogatni tudja a földgáz és az elektromos áram árának elválasztására vonatkozó tervet is.
Budapest szintén elfogadja a a fosszilis energiavállalatokra kivetett "szolidaritási hozzájárulást" is, amennyiben a beszedett pénz a tagállamokban marad - közölte a tárcavezető. Ugyanígy az energetikai piacok likviditását fokozó EB-intézkedések is megértésre találnak a magyar kormány részéről.
A mai vita fókuszában a földgáz ársapkája volt.
Magyarország fő szempontja egyszerű: az ország energiabiztonságának szavatolása. Elegendő földgáz nélkül ez lehetetlen feladat, hiszen a teljes magyar energiafelhasználás 40%-a a földgázhoz kapcsolódik - jegyezte meg Szijjártó, így az európai földgázpiac egészséges működése létfontosságú Magyarország számára.
Egy-egy forrás kizárása emiatt egyszerűen abszurd!
Ha kisebb lesz a kínálat, tovább nő majd a földgáz ára - jelentette ki a miniszter. "Ehhez nem kell közgazdasági diploma" - mondta, hozzátéve, az EB maga ismerte el, ez egy politikai intézkedés, nem várnak tőle árcsökkenést. A Gazprom világosan jelezte, ha lesz ársapka, nem lesz orosz földgáz.
A Bizottság azért álcázza ezt kereskedelmi intézkedésnek, mert így minősített többséggel át lehet nyomni, míg szankcióként a tagállamok egyhangú jóváhagyása kellene.
Tegyük világossá, ha az orosz földgázt kitiltják az európai piacról, a magyar energiabiztonság kritikus állapotba kerülhet - közölte Szijjártó, emiatt Magyarország semmilyen formában nem támogatja az ársapkát.
Európa már nem sokáig bírja a szankciós politikát - magyarázta a miniszter, hiszen amikor a szankciók elindultak, egészen más képet mutatott a helyzet. "A kérdésünk világos, meddig akarja Brüsszel ezt a szankciós politikát folytatni? Választ nem kaptunk rá". Szijjártó hozzátette, rendkívül káros és "sportszerűtlen", hogy Brüsszelben olyan javaslatokkal állnak elő, amelyekről nyilvánvaló, tarthatatlan és elfogadhatatlan helyzet elé állítanak egyes tagállamokat, majd amikor ezek a tagállamok kijelentik a nyilvánvalót,
azt az EU egysége elleni támadásnak állítják be.
- közölte a miniszter, hozzátéve, több európai tagállam, összesen kilencen jelezték, fenntartásaik vannak az ársapka bevezetésével kapcsolatban. Az elképzelés véglegesítése a jövő hétre várható, a rá következő héten pedig újabb rendkívüli ülés várható. A végső döntésre csak ezt követően kerül sor.
A külügyminiszter kijelentette, hiába mondják, hogy Nyugat-Európában 80, 90, 100% a földgáztárolók töltöttsége, ez nem számít. Nem az a lényeg, hogy a tárolókhoz képest mennyi földgáz van, az a fontos, a fogyasztáshoz képest mekkora a tárolt mennyiség. Így már sokkal siralmasabb a helyzet. A most betárolt mennyiség mindössze az éves összfogyasztás 22%-át tudja fedezni - tájékoztatott Szijjártó.
Mindössze három olyan tagállam van, amely megfelel az EU 35%-os elvárásának: Szlovákia, Csehország és Magyarország.
Szijjártó ezen felül elmondta, a Török Áramlaton keresztül folyamatosan érkezik orosz gáz Magyarországra, az összbehozatal mintegy 60% itt érkezik. A Török Áramlat nélkül ma az ország földgázellátása elképzelhetetlen lenne. A miniszter hozzátette, a magyar-román interkonnektor bejöveteli oldalának kapacitása hamarosan megnövekszik, egy rendszerirányítói engedély után immár 2,5 milliárd köbméterre nőhet majd a kapacitás.
