Szijjártó: Az Európai Gyógyszerügynökség politikai okokból nem hajlandó elismerni a Szputnyik-vakcinát

A magyar külügyminiszter azzal kezdte, mind a mai napig képtelen megérteni, néhány ország miért csinál még mindig ideológiai, politikai kérdést a vakcinákból. Szijjártó szerint az egész vakcinakérdés egyetlen dologról szól, az emberek életéről. 

- fogalmazott Szijjártó. Az európai törvények világosan rendelkeznek arról, miként lehet egy oltóanyagot engedélyezni az Európai Unió területén. Egyrészt az Európai Gyógyszerügynökségen keresztül, ez a "dolgok normál menetét" jelenti, másrészt pedig, s ez is egy törvény által engedélyezett lehetőség, mondja Szijjártó, veszélyhelyzet esetén a nemzeti hatóságok is kiadhatják az ideiglenes engedélyt. Mind az orosz, mind a kínai vakcina esetén így jártak el a magyar egészségügyi hatóságok. 

- állítja Szijjártó.

A miniszter közölte, Magyarországnak óriási versenyelőnyt jelentett a járvány második hulláma idején, hogy nem csak nyugati vakcinákat tudott bevetni a pandémia megfékezésére.

Az interjú apropóját egyébként az adta, hogy a héten megjelent egy nagyszabású tanulmány a brit The Lancet tudományos folyóiratban, amely magyarországi eredményekre támaszkodva kimutatta, hogy a halálesetek elkerülésében az orosz vakcina a rendelkezésre álló oltóanyagok közül a leghatékonyabb, a fertőzések megelőzésének hatékonyságában pedig csak a Moderna vakcinája múlja felül. Szijjártó elmondta, ő orosz vakcinával oltatta be magát, bár választhatott volna másikat is. 

Az interjúban szóba került az Európai Unió migrációs politikája is. Mint elmondta, Magyarországot az európai menekültválság idején nagyon kemény bírálatok érték határozott menekültpolitikája miatt.

Arra a kérdésre, miért változott meg az EU vezetőinek hozzáállása a menekültkérdéshez, Szijjártó azzal reagált, "nagy képmutatást" lát a dologban. "Sajnos az európai menekültpolitika esszenciája változatlan maradt!" -  fogalmazott a miniszter, elég csak megnézni az új német kormány programját, az egy "extrémen migrációpárti" dokumentum. 

Szijjártó szerint ugyanakkor a viták természetesek, nincs azzal semmi baj, ha a tagországok nem mindenben értenek egyet. Annyi kihívás és fenyegetés éri az utóbbi években a kontinenst, természetes, hogy a tagországok pozíciójuktól függően másként ítélnek meg bizonyos problémákat. Két fő csapásirány mutatkozik jelenleg, ismertette az EU geopolitikai problémáinak alapjait a miniszter. Vannak föderatív Európa felé törekvő államok és vannak olyanok, kisebbségben, tette hozzá, akik ugyan erős Európát szeretnének, de ez csak erős tagállamokkal szavatolható. Szijjártó a közelgő francia választások és az új német kormány megalakulása kapcsán elmondta, amíg ki nem derül, ki lesz Franciaország új elnöke, korai Európa jövőjéről beszélni, hiszen a német kormány egyedül, önmagában képtelen lesz meghatározni a kontinens irányvonalát. 

Szijjártó úgy véli, a nyugati vezetők képmutatásukról tesznek tanúbizonyságot, mikor Magyarországot bírálják kiegyensúlyozott orosz, illetve kínai kapcsolatai miatt, hiszen az összes európai tagállam vígan üzletel mind Moszkvával, mind Pekinggel.

A riporter arról is kérdezte Szijjártót, miként értékeli ,hogy Magyarországot, egyedüli EU-tagállamként, nem hívták meg az amerikai demokrácia-csúcsra. A miniszter erre úgy reagált, egy országnak, amelynek ezeréves államisága van és egész léte során a szabadságért és önállóságért küzdött, nincs szüksége bíróra és "megerősítésre' ahhoz, hogy tudja, jó úton halad. 

- fogalmazott a miniszter, aki azt nehezményezte, hogy az Egyesült Államok, bár a demokratikus értékeket kéri számon Magyarországon, nem adja meg a tiszteletet a demokratikusan választott magyar kormánynak.