Soltész Miklós: Az anyaország és a felvidéki magyarság egymásra találását jelképezik az intézményfelújítások
A felvidéki intézmények megújítása az anyaország és a felvidéki magyarság egymásra találásának, és az egyházainkkal való jó kapcsolattartásnak a hatalmas példája - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Csicseren, ahol részt vett a megújult Szent László katolikus templom átadásán vasárnap.
A szlovák-ukrán határ közelében lévő, túlnyomó többségében magyarok által lakott település katolikus temploma - a tető és a külső homlokzat - felújításával 27 millió forint magyarországi támogatással két ütemben újult meg, a felújításnak a másfél évvel ezelőtt kezdődött második üteme nemrégiben fejeződött be.
Az államtitkár az átadón rámutatott: az elmúlt másfél évtized során a Felvidéken a római- és a görögkatolikus, valamint a református és az evangélikus, illetve a zsidó felekezetek nagyságrendileg tízmilliárd forintos magyar támogatásban részesültek, amelynek jó része ezeknek a felekezeteknek a templomainak a felújítására, illetve néhány esetben - újak építésére szolgált.
Kifejtette:
az elmúlt évek során ezeknek a támogatásoknak a segítségével több, mint kétszáz templom és imaház újult meg.
Elmondta: ugyancsak fontos szerepe volt az óvodák, bölcsődék és más nevelési-oktatási intézmények felújítását és újak építését célzó támogatási programnak, amelynek keretében ugyancsak több, mint kétszáz ilyen intézményt sikerült felújítani, bővíteni vagy újként megépíteni.
- tette hozzá Soltész Miklós.
Az államtitkár rávilágított:
mindezek a támogatások a magyarság megmaradását szolgálják, konkrétan pedig pedig három célt követnek, a hitben és a kereszténységben való megmaradást, a magyarság megatartását, valamint azt is, hogy mindenütt, ahol ezek a felújítások, építkezések megvalósultak szolgálták a magyar-szlovák együttélést is szolgálják, amire óriási szükség van ezekben az időkben.
Soltész Miklós az aktuális helyzetre utalva rámutatott: a település csak tíz kilométerre van az ukrán határtól és így az egy évszázada történtek tükrében azt lehet mondani, hogy szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a határok meghúzásakor a település nem Ukrajnához került, mert akkor most az ott élők óriási mértékben ki lenne szolgáltatva annak a nagyhatalmi politikai játszmának, ami most a határ túlsó oldalán történik.
- szögezte le Soltész Miklós.
