Saját magyarságunk megtartása értékgazdagságot jelent! - Átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjakat
Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta díjazással ismeri el, melyet a magyar államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából adnak át. Idén a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjakat augusztus 19-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adták át a Karmelita Kolostorban.
Ünnepi beszédében Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy az ember megcsonkítását jelenti, ha elveszik tőle nemzeti hovatartozását. Akkor van megmaradás, ha bennünk él az érzés, hogy jó magyarnak lenni, gondoljunk csak a tudósainkra, művészeinkre, sportolóinkra és díjazottjainkra is.
Zenei anyanyelvünk, táncanyanyelvünk és beszélt anyanyelvünk tart meg minket.
Saját magyarságunk megtartása értékgazdagságot jelent! A mai magyaroknak Szent Istvánhoz hasonlóan országépítőknek kell lenniük ott, ahova a gondviselés állított őket!
A 2018-ban elhunyt Kallós Zoltán erdélyi népzenegyűjtőről, az erdélyi és magyarországi táncházmozgalom jeles képviselőjének emlékére elnevezett díjat a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző jeles külhoni személyek kapják meg.
Ebben az évben a 10 kitüntetett között két felvidéki díjazott is volt:
Simek Viktor rajztanár és karnagy - Zoboralja szülötte, aki a tanítói oklevél megszerzése után Ipolyszalkán, Köbölkúton, majd Nagykéren tanított. 1971-ben Gímesre került, 1990-től 2003-as nyugdíjba vonulásáig az iskola magyar tagozatáért felelős igazgatóhelyettese volt. Közben hét éven át a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Zenei Tanszékén karvezetést és vezénylést tanított. Művészi tevékenysége rendkívül szerteágazó: 1963-tól több éneklő csoport és énekkar alapítója és karnagya. Oktató és nevelő tevékenységének jelentősebb állomásai: Nagykér, Gímes, Kolon, Csitár és Zsére. A Nagykéri alapiskola gyermekkarát 1963-tól 1971-ig vezette, 1964-től ugyanakkor a nagykéri férfikar, majd vegyeskar karnagya is volt. 1971-ben Zséren a folklórcsoport és a Csemadok Zsérei Alapszervezetének vegyeskarát alapította meg, Gímesen gyermekkart alapított, melyet 32 éven át vezetett. Hét éven át volt a koloni Zobor Hangja Vegyeskar karnagya, és két éven át vezette a gímesi asszonykórust is. 2003-ban a Csitári Menyecskekórus alapítója, melyet jelenleg is vezet. 1991-től a mai napig a Zoboralja Zsérei Női kar karnagya is. Jelenleg több időt szentel a népdalok és egyházi énekek feldolgozására. 2012-ben jelent meg A templom dala címet viselő kórusgyűjteménye. A zoboralji népdalok csodálatos világán keresztül jutott el e táj népviseletének tanulmányozásához és képzőművészeti ábrázolásához. Alkotásai között találunk több olajfestményt, akvarellt, pasztellt, valamint néhány temperát és rajzot. A festő mindig újat alkotó művészi képzelet segítségével tárja elénk néprajzi vonatkozású témáit. 2007-ben jelent meg a Zoboralji színek c. könyve, a Zoboraja népviselete c. könyvét pedig 2013-ban mutatták be. A zoboralji népviseletek anyagából állította össze a gyermekeknek a három „Kifestő” c. kiadványt (2018), Száraz Pál költő gyermekeknek írt verseire pedig szintén három kiadványt illusztrált: Állatkertben, Dombon törik a diót és a Tarkalepke c. leporellót. 1976 óta több kiállítása volt Szlovákiában, Magyarországon, Csehországban és Németországban is. Az énekkari mozgalomban elért eredményekért, valamint a határon túli magyar kulturális örökség megőrzéséért több elismerést kapott. 2002-ben Budapesten a Magyar Kultúra Napja alkalmából lovaggá ütötték.
A Komáromi Jókai Színház volt a másik felvidéki díjazott, amely 1952-ben alakult Magyar Területi Színház (Matesz) néven. Jelenlegi nevét 1990-ben vette fel, fenntartója Nyitra megye önkormányzata. A színház az első előadását – Urbán Ernő: Tűzkeresztség - 1953-ban a Katolikus Legényegylet azóta lebontott székházában tartotta. Jelenlegi épületébe 1989 végén költözött. 1996-ban a Mečiar-kormányzat megszüntette jogalanyiságát, melyet csak 1999-ben szerzett vissza. 2002-ben adták át az új kamaratermét, amely 2017-ben a 48 éves korában elhunyt színművész, Benkő Géza nevét vette fel. A Jókai Színház a felvidéki magyarság egyik legmeghatározóbb kulturális intézménye, szakmai és nemzeti műhelye. Mivel a Felvidéken csupán két kőszínház működik, a kassai Tháliával együtt tájoló előadásokkal járják a magyar településeket, betöltve ezzel népszínházi küldetést is. A komáromi Jókai Színház két ország színházának is tekinthető, mivel Dél -Komárom is sajátjaként tekint rá, támogatásban is részesíti. Újító jellegű darabok rendezései is jellemzik a színházat, ötvözve a magyar, a szlovák és cseh színházművészet tapasztalatait. Ilyenfajta egyedisége révén kiemelkedő színvonalat képvisel, amelyet számos elismerés és rangos díj bizonyít. A színház első igazgatója Fellegi István volt, őt követték: Krivosik István, Dráfi Mátyás, Konrád József, Takáts Emőd, Beke Sándor, Holocsy István, Mokos Attila, Németh Ica, Kiss Péntek József és Tóth Tibor. A színház 2017-ben a magyar nyelvterületen végzett magas színvonalú színházművészeti tevékenységéért a Világ Magyarságáért Közéleti és Művészeti Díjban is részesült. A társulatot jelenleg vezető Gál Tamás igazgató vette át a megtisztelő díjat. A járvány miatti kényszerű leállást követően májustól a Jókai Színház újra játszik, és áprilistól elkezdődött az épület rekonstrukciója is.
