Potápi: nemcsak a gyásszal, a jövőbe tekintéssel is törődni kell

Potápi Árpád János a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hozzátette: a 20. század vesztes évszázad volt a magyarok számára; a vesztes első világháborút a trianoni békediktátum követte, majd "a reménysugár után elveszítettük" a második világháborút, sőt a trianoni ország területét is csökkentették három faluval.

Az elmúlt tíz év nemzetpolitikája azt eredményezte, hogy "ma talán erősebbek vagyunk"

- mondta.

Állampolgárságot, szavazati jogot kapott minden magyar, bárhol éljen a világban, elfogadtuk az alaptörvényünket, "ezekre építve bizakodhatunk abban, hogy a 21. század nyertes évszázad lesz a magyaroknak" - fogalmazott.

Emellett elveszítettük gazdasági potenciálunk nagy részét, erdeink 90 százalékát, vasútvonalaink kétharmadát, iparvidékeinket - emlékeztetett.

Azt mondta, száz év történelmi léptékben nem nagy idő, "mindig reménykedni kell, hiszen ahogy a mondás tartja, semmi sem tart örökké, százötven év alatt sem lettünk törökké".

Hangsúlyozta, hogy a 20. század minden nehézsége ellenére a magyar a legerősebb nemzet a Kárpát-medencében.

Amíg fiatalok és gyerekek vannak, addig van jövője a nemzetnek, van értelme tervezni, nemzetpolitikát, családpolitikát "tenni" - mondta Potápi Árpád János.

Az államtitkár kifejtette: ma nem realitás a határok megváltoztatása, és nem igaz az a tévhit - ami erősen él az emberekben -, hogy száz év után a trianoni békeszerződést felül lehet vizsgálni.

A realitás az - mutatott rá -, hogy a Kárpát-medence közös hazája magyaroknak, szlovákoknak, ukránoknak, ruszinoknak, románoknak, szerbeknek, horvátoknak, németeknek és más nemzetiségeknek, amelyet közösen építettünk az elmúlt ezer évben.     Talán a 21. század már arról fog szólni, hogy az erős Közép-Európát építjük - mondta.