2023. június 3., 14:08

Potápi: Nem szabad célként feladni a magyar autonómiát

Az autonómiát mint célt nem szabad feladni, mert ha megtesszük, akkor ez is veszélyezteti a nemzeti közösségeink megmaradását – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott szombati interjújában Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kulcskérdésnek tartja a romló demográfiai helyzet megfordítását a külhonban is.

Potápi Árpád János
Fotó: Bodó Károly

Potápi hangsúlyozta, "helyes lépés volt megteremteni az összetartozást erősítő nemzeti emléknapot, hiszen nemcsak a történelmi sérelmeinkre, a múltunkra kell emlékeznünk, hanem erőt kell merítenünk abból, hogy számtalan dolog van, ami minden nehézség ellenére összeköt bennünket.

A magyar nemzetnek ez ma már az összetartozás ünnepe. S ezekre mi, magyarok büszkék lehetünk szerte a Kárpát-medencében és a nagyvilágon".

"A nemzetben való gondolkodás továbbra is a nemzeti oldal számára alapvető, a baloldalon semmi sem változott, ma is ugyanaz a Gyurcsány Ferenc irányítja őket, aki kormányzása alatt gyűlöletkampányt folytatott a külhoni magyarok ellen, és elárult minden nemzeti érdeket" - szögezte le az államtitkár. 

Mindennapossá vált a kapcsolat az anyaországi és a külhoni magyarság között

Potápi leszögezte, az elmúlt 13 évben "mindennapossá vált a kapcsolat az anyaországi és a külhoni magyarság között. A nemzeti összetartozás érzése ma már nemcsak üres lózung, hanem élő valóság.

Ezeket az eredményeket a magyar kormány messze nem egyedül érte el, mi csak az indítómotorja tudtunk lenni a pozitív folyamatoknak. A siker közös".

Az államtitkár emlékeztetett, "az egyéni és kollektív jogokért mindig meg kellett harcolniuk a határon túli magyar közösségeknek. Sohasem dőlhetünk hátra abban a lelki nyugalomban, hogy minden rendben van, és nem kell tartanunk semmitől. A politikai intézményrendszerünknek mindig olyan erősnek kell lennie, hogy a magyar emberek érdekvédelmét minden utódállamban el tudja látni a magyar kormány hathatós segítségével".

Eltérő helyzetben vannak a külhoni régiók

Potápi aláhúzta, a különböző külhoni régiók eltérő helyzetben vannak. "Szerbiában történelmi léptékű előrelépést sikerült elérni a magyar és a szerb nép kapcsolatában, a megbékélés példaértékű. A Vajdasági Magyar Szövetség a híd szerepét tölti be a magyar és a szerb kormány között, és e téren kimagasló sikereket ért el. A magyar közösség jogai is biztosítottak, persze mindig óvatosnak kell lennünk, mert láttunk mi már erre a korábbi évtizedekben ellenpéldát is. 

Romániában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányon van, és a kormányválság ellenére a koalíciós pártok úgy döntöttek, hogy az RMDSZ-t nem teszik ki a kabinetből, mert a nyugodt, biztos erőt jelenti számukra.

Ezt a megbízhatóságot a választók is látják, nemzetiségtől függetlenül. Horvátországban és Szlovéniában a magyarok szintén megbecsült tagjai a társadalomnak, mindkét országban képviselőik vannak a parlamentben.

Szlovákiának jelenleg magyar miniszterelnöke van, aki ugyan nem választás útján tölti be ezt a pozíciót, de legyünk rá büszkék. Korábban ugyanis sem Csehszlovákiá­ban, sem Szlovákiában nem volt magyar származású kormányfő.

Az egységes felvidéki magyar pártnak, a Szövetségnek a legteljesebb összefogásra van szüksége ahhoz, hogy szeptemberben az előre hozott választáson be tudjon jutni a szlovák parlamentbe"

- hangsúlyozta az államtitkár.

Potápi leszögezte, "a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben, mind gazdaságilag, mind politikailag. Jelenleg ez sajnos még inkább igaz. Csaknem másfél éve háború dúl Ukrajnában, ráadásul a magyar közösséget folyamatos atrocitások érik, a helyzet pedig egyre csak romlik. Nem véletlen, hogy mi már 2022 februárja előtt elmondtuk,

Ukrajna euroatlanti integrációját mindaddig nem támogatjuk, amíg nem adják vissza a kárpátaljai magyarság elvett jogait.

Ebben nem tettünk kivételt a háború alatt sem, és a jövőben is szilárdan kitartunk az álláspontunk mellett. Ugyanakkor minden segítséget megadtunk és megadunk az ukrajnai menekülteknek, bajbajutottaknak, akiknek a döntő többsége ukrán".

Meg kell fordítani a demográfiai trendet

Az államtitkár kitért a népszámlálások eredményeire, arra emlékeztetve, hogy "mindenhol azt látjuk, hogy a magyarok száma csökken. Némileg enyhíti a helyzetet, hogy ez a csökkenés nemcsak a magyarokat, hanem a többségi nemzetet is ugyanúgy érinti. Ki kell elemezni ezeket a számokat, meg kell nézni, hogy szórványban és tömbben, nagyvárosokban, kisebb településeken, illetve falvakban miként változtak az adatok. Meg kell állapítanunk, hogy mi az az erő, ami tömbben jobban megtartja a magyarságot, és mi az, ami akadályozza ezt.

Fontos tisztázni azt is, hogy milyen további segítségre van szükség a magyarság identitásának megőrzéséhez. Tudnunk kell, mivel tudjuk a leginkább ösztönözni a magyar családokat, hogy nagyobb számban vállaljanak gyermeket"

- szögezte le Potápi.

Az autonómiatörekvéseket nem szabad feladni

Az autonómiatörekvések kapcsán az államtitkár aláhúzta, "az csak akkor tud megvalósulni, ha egy adott közösség mindent megtesz annak érdekében, hogy azt elérje. A küzdelmet a közösségnek kell végigvinnie, amihez persze szükség van a hazai politika és közvélemény támogatására, sőt, befogadó euró­pai környezetre is.

Az önrendelkezés leginkább a Vajdaságban valósult meg, noha a magyarságnak ott sincs területi, csak kulturális autonómiája. A többi területen sokkal rosszabb a helyzet, de szerencsére többfelé működnek olyan intézmények, amelyek jelentős jogokkal bírnak.

Ezek az intézmények tulajdonképpen az autonómia előfutárai. Önálló magyar intézményrendszerünk, felsőoktatásunk van, számos települési és megyei önkormányzat élén áll magyar vezető, több helyen bent vagyunk a törvényhozásban".

Potápi szerint "az autonómiatörekvések most, 2023-ban nem azon a fordulatszámon pörögnek, amely a közeljövőben meghozhatja a sikert. Ennek persze a legtöbb esetben belpolitikai okai vannak az egyes utódállamokban, kiváltképp Kárpátalján, ahol a magyarság kollektív jogait elvették.

Az államtitkár szerint ugyanakkor "az autonómiát mint célt nem szabad feladni, mert ha megtesszük, akkor ez is veszélyezteti a nemzeti közösségeink megmaradását".

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.